Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Hajózási vállalatok - XXXI. Ferencz-csatorna-társulat

560 Ferenczcsatorna-tárBulat. mértani fölmérés vétetett alapul. — Ezen meghatározási mód az 1864-ik évig dívott. 1864-ben lett a hajóknak teherjelzése (Aichung) bevezetve. Ennek folytán a teherdijak most már a voltaképeni teljes rakmánysúly szerint vétettek számba; a hajók ahoz képest, a mint a csatornát egészen vagy csak részben utazzák be, folyami és csatornai hajókra osztattak; a rakmányok pedig 3 osztályba soroztattak és azokra rnázsaés mértföldenkint osztr. értékben, a folyami hajóknál: az 1 -so osztály árúira 0.43 kr. a 2-ik » » 0.25 » a 3-ik » » 0.20 » a csatorna-hajóknál pedig: az l-ső osztály árúira 0.58 kr. a 2-ik » » 0.29 » a 3-ik » » 0.22 » szabatott ki teherdíjul. Ezenfölül minden hajó az osztályának megfelelő hajódíjat (Schifftaxe) tartozott fizetni. A csatornai igazgatás azonban kénytelenittetett az utóbbi időben a fönnebbi díjakból is szintén különféle leengedéseket tenni. A társulat alatt az 1826-tól 1838-ig terjedt 13 évi időközben 2 350,372 frt jött be vámdíj czímen bécsi értékben, tehát átlag véve évenkint 180,798 frt bécsi érték, vagyis 75,938 frt osztr. értékben. Az állam kezelése alatt 1856-ig terjedő 13 év alatt pedig befolyt összesen 1.080,267 frt osztr. ért., vagyis évenkint átlag véve 88,098 frt, és igy az előbbi időszakhoz képest évenkint 7,163 frt o. é. jövedelmi növedék mutatkozik. A csatorna építésének főczélja volt: az 51 mértföld hosszú, veszélyes és miudeukor csak nagy nehézségekkel járó körutat, melyet a Tiszáról a Dunára kelő és visszatérő hajóknak tenniök kellett, sokkal rövidebb és mindenkor biztosan járható viziút által helyettesíteni. Bács-Bodrogmegyének a csatornához közel eső vidékeiről, továbbá a Tisza környékéről s kivált a termékeny Bánságból a Dunán fölfelé Győr és Mosonyig Ausztria belsejébe irányuló terményforgalom megkönnyítése és fölélesztése vala ezen viziút közhasznú föladata. A versenyek egyidejű szaporítása, ezen vidékek minden gabnanemei árának följebbszállása, a föld értékének fokozása, úgy a kincstári uradalmak, mint egyéb földbirtokosoknak is hasznára vált. A jólét emelkedett, kiváltképen a bácsmegyei uradalmaknak a csatornához közel eső helységeiben, melylyel együtt járt a talajnak szorgalmasabb és jobb módon való mivelése. Végre még sok ezer hold mocsáros föld locsapoltatván, a földmívelésnek megnyeretett. A Bánság és Bács-Bodrogmegye szemes gabnája, kivált az államjavakból, a kincstári só, olaj stb. azon lényeges tárgyak, melyek a csatornán át a felső vidékekre szállíttatnak. A Dunáról behozott szállítmányok : borok, épitő- és szerfa, tüzelőfa, szén, mészkövek és mindennemű kalmárárúk forgalma folytonos növekedésben volt.