Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Közös vasutak - XIX. Magyar nyugoti vasút

408 Magyar nyugoti vasut-társulat.

1 a Rähnitz folyót, és ezentúl a hegyi pálya jellegét ölti fel. Innen, csekély megszakításokkal, a 300 méternyi legkisebb sugarú kanyarulatok és 13*33°/oo méternyi folytonos emelkedésű egyenes vonalok követik egymást és a pálya ily módon a Schemed hegység legmagasabb fokát éri el, mely a Rába és Mura folyók közötti vizválasztót képezi, s a tenger szine felett 474 mtr. magasságban fekszik, mely magasságban Lassnitz állomás létezik. Lassuitz állomás végén, közel a Grácz felöli kijárati váltóhoz, átmetszi a pálya a Schemerl hegyet egy 530*8 méter hosszú alagúttal; itt azutáu átmenvén a Mura vidékébe, 13*33°/oo folytonos, valamint a 300 méternyi legkisebb sugárú kanyarulatokban 12*5 esésben, Messendorf állomáson a Mura völgyébe szakad. A Gleisdorftól Messendorfig vezető szakaszon, az ott mozgásban volt agyagrétegü hegyekben előállitni kellett jelentékeny töltések és leásások következtében beállott földcsuszamlások, az épitést jelentékenyen nehezítették; mely nehézségek azonban már tökéletesen legyőzvék. Messendorf állomástól kezdve egész a Scbönauban fekvő gráczi főállomásig a vonal 2°/oo eséssel bir. A gráczi (scbönaui) állomási helytől kezdve, a pálya 7*87°/oo legnagyobb emelkedésben, nyugoti irányban, a cs. kir. szab. déli vasut-társaság gráczi állomási helye felé fordul; Harmsdorfnál 130 mtr. hosszú (6 nyilás á 17*5 mtr. és 2 nyilás á 12*5 mtr.) hid segélyével a Mura folyón és a »Ilerrgottswies« utczán, továbbá Karlauban egy malom-patakon 34*45 mtr. hosszú (1 nyilás á 24 mtr. és 1 nyilás ä 10*45 mtr.) fahid segélyével áthalad és a tenger szine felett 360 mtr. magasságban a cs. kir. szab. déli vasut-társaság pályatestéhez harmadszor csatlakozva, ezen vasút gráczi állomásán végét éri. A szárnyvonal főiránya túluyomólag délnyugoti. A magyar nyugoti vasút a cs. kir. szab. osztrák államvasuttársasággal közös pályaudvarból, — mely a tenger szine felett 111 mtr. magasságban fekszik, — kiindulva, s a cs. kir. szab. osztrák államvasut-társaság pályatestéhez csatlakozva, ezzel csekély távolságnyira párhuzamosan keleti irányban fut; itt azután egy nagy kanyarulatban délnyugot felé fordul és a lehetőségig egyenes vonalban, 4°/oo egész 5°/oo eséssel, Szemere és Gyömöre állomáson át, Vaszar állomásig hatol. Vaszartól kezdve, a pálya ugyanazon délnyugoti irányt megtartva, hasonló emelkedési és irányviszonyok között Pápa állomásig húzódik. — Pápa városa Magyarország jelentékeny gabonakereskedő helyeinek egyikét képezi. Pápától kezdve a pálya majdnem mindig egyenes irányban haladva, egész a mezőlaki állomás túlsó oldaláig átlagosan 2*5°/oo egész 5%o esik; innét kezdve azonban, teljesen egyenes vonalban egész Vinár megállási helyig, l*5%o—4°/oo-ig emelkedik, és a Marczal folyón és csatornán egy-egy 21 mtr. hosszú farácshid segélyével áthaladván, Kis-Czell állomást eléri. A magyar nyugati vasút fővonalához csatlakozik Ajka állomásnál az ajka-csingervölgyi iparvasut, melynek Üzletét a magyar nyugoti vasút kezeli. Ezen iparvasut a bécsi »Kohlen-Industrie - Verein« tulajdona. E vasút szabályszerű sintávlatú, legerősebb esés 20°/oo, —