Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Közös vasutak - XIX. Magyar nyugoti vasút

460 Magyar nyugoti vasut-társulat. fővonalra; b) egy Kis-Czelltől Pápán át Győrig vezető szárnyvonalra. Az 1869. évi május hó 20-án kelt törvény alapján 1870. évi február bó 2-áu kelt s márczius bó 22-én kiadott engedélyokmány pedig feljogosifá a nevezett engedélyeseket, bogy a magyar hálózathoz a steier-magyar határszélen Szent-Gotthárduál leendő csatlakozásul a déli vasút gráczi pályaudvarából kiindulva Gleisdorfon s a Rábavölgyön át mozdonyvasutat kiépíthessenek és üzletbe tehessenek. A magyar vonalakra vonatkozó engedélyokmány főbb határozmányai a következők: A pálya alépítménye egy vágány számára állítandó elő. Mihelyt azonban az évi bruttojövedelem valamelyik szakaszon 120,000 o. é. frtot ezüstben mértföldenként meghaladt, akkor az engedélyesek, azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek az illető vonalszakaszon minden kártalanítás nélkül egy második vágányt letétetni, ellenben az állami kamatbiztositás igénybe vételének ideje alatt, a forgalom növekedténél, a ministerium bármelyik vonalon kívánhatja a második vágány előállítását, csakhogy az esetben külön egyesség kötendő. Az engedélyezett pálya Győrött, Székesfehérvárott és Szombathelyen a cs. k. sz. osztr. állami, illetőleg a déli vasúttal közös pályaudvarral biraud. Az engedélyesek kötelesek voltak 800,000 frtot biztosítékul letenni, s az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától, vagyis 1869. évi augusztus hó 3-tól számítandó 3 hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30%-nak befizetése biztosítva van. Kötelesek voltak továbbá az engedélyesek az épitést a györ-pápa kis-czell-szombathelyi vonalszakaszon 3 hónap alatt, a székesfehérvár-kis czelli szakaszon 9 hó alatt, az engedélyokmány hatályba lépte napjától számítva megkezdeni, a Szombathelytől az ország határáig terjedő szakasz épitését pedig azon batáridő alatt, mely a határszéltől Gráczig terjedő vonalszakasz építésének megkezdésére megállapíttatik. Az engedélyezett vonalok épitése a következő batáridőkben volt befejezendő: a) a györ-pápa-kis-czellszombathelyi szakasz 2 év alatt; b) a székesfebérvár-kis-czelli vonalszakasz 3 év alatt, mindkét batáridőt az engedélyokmány hatályba lépte napjától számítva; e) a szombathely-körmendi s az ország határáig terjedő vonalszakaszt azon batáridőre, mely az ország határától Gráczig terjedő vonal befejezésére fog meghatároztatok (1872. év augusztus bó 2.) A vonalok a kormány engedélye mellett a kitűzött batáridők előtt is megnyithatók. •— A vitel- és fuvarbérek iránt batároztatott, hogy az állami biztosítás igénybevételének ideje alatt azok megállapítására a kormány döntő befolyást gyakoroland, azon megjegyzéssel azonban, bogy a vitel- és fuvarbérek leszállítása nem terjedhet ki annyira, hogy az által a pálya üzleti és fentartási költségeinek fedezete veszélyeztessék. Azon időponttól kezdve, midőn az állami biztosítás többé igénybe nem vétetik, az árak és fuvarbérek fölemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. A kormány által megszabott árszabások az engedélyesek által időközben leszállithatók s az előbbi mértékre ismét fölemclbetők, de csak bárom havi