Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Közös vasutak - XVII. Első magyar-gácsországi vasút

Első inagyar-gácsországi vasút-társulat. jövedelemnek legfeljebb három-ötödét igényli. Ellenben kötelesek voltak az engedélyesek, az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitva 14 nap alatt 500,000 frt biztosítékot letenni s bárom hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvény-tőkéje 30 százalékának befizetése biztosítva van, — máskülönben az engedély megszűntnek tekintetnék. A forgalmi eszközök beszerzési értéke mértföldenként 50,000 frtban állapíttatott meg. Az engedélyezett pályától, azon években, míg a biztosítás igénybe vétetik, kereseti s jövedelmi, se más, netán ezek helyett behozandó adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszűnik, a jövedelmi adó az üzleti számlába fölvehető. A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei, az egész vasútvonal forgalomba tétele napjától 0 évig, vagyis 1874. évi május hó 31-től 1883. évi május lió 31-ig adó-, bélyeg- és illetékmentesek. Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadású részvéuyek és elsőbbségi kötvények, ide értve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki. Az osztrák vonalrészre vonatkozó engedélyokmány szerint a fenuebb megnevezett engedélyeseknek jog adatott egy a gácsországi Károly-Lajos vaspályából Przemyslnél kiágazva, Chyrow, Lisko, Zagorz és Szczawnén át az ország határáig terjedő vasút kiépítésére és üzletére, Lupkownál csatlakozásul a magyar voualrészliez. Az engedélyesek kötelesek voltak az engedélyokmány kiadása napjától (1869. szeptemberhó 11.) számitva, két év alatt a Przemysl-szczawne-i szakaszt, — további három év alatt pedig a határig terjedő szakaszt kiépíteni s a forgalomnak átadni. Az engedélyezett pálya, s illetőleg a mértföldenként 955,000 o. ért. ezüst forinttal megállapított névleges töke után az állam az üzletnek az egész vonalon történt megnyitása napjától az engedély tartamáig 5%-os évi tiszta jövedelmet s a szükséges törlesztési hányadot biztosit. Az engedélyek kiadása után az engedélyesek azonnal hozzáláttak az építés megkezdésének biztosításához. Az 1870. év márczius havában létrejött épitési szerződések szerint a gácsországi szakasz kiépitése, a przemysl-i pályaudvar kivételével, gróf Mier fővállalkozónak adatott át, a magyar vonalrész épitése pedig Braun testvérek fővállalkozóknak adatott ki, mig a határszéli alagút kiépítését az előbb nevezett fővállalkozók az engedélyesek társaságában vállalták fel. A przemysli pályaudvar kiépítésére szükséges töke a gácsországi voualrész épitési tőkéjéből egyúttal 310,000 forint kihasittatott. Az épités a gácsországi voualrészen 1870. évi márczius bó 18-áu, a magyar voualrészeu pedig 1870. évi márczius bó 12-én kezdetett meg. Az engedélyesek ezután a szükséges pénz beszerzésével a cs. k. osztr. hitelintézetet bizták meg, mely 1870. évi juuius hóban a társulati részvényeket előre bocsájtott aláirás nélkül egyenesen a börzére vitte eladás végett. Az 1870. évi november bó 19-éu helybenhagyott alapszabályok alapján az engedélyesek 1870. évi deczember hó 17-én megalakították a részvénytársaságot, mely „I. magyargácsországi vasút" czéget vett fel. — Á társulati alaptőke egyelőre