Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Közös vasutak - XV. Cs. Kir. Szab. Osztr. Államvasút
352 Ca. kir. szab. osztrák áll am vasut-társulat. 352 alakított részvénytársulat. — Az engedély egy, a Duna balpartján építendő vasútra szólt és pedig az osztrák határtól, vagyis Marchegglöl Pozsonyon át Pestig és Debreczenig, szárnyvonalakkal Komárom, Arad, Nagyvárad és Rakamazig. Eredetileg lóvonatú vasút kiépitése terveltetett, — később azonban gőzmozdonyú vasút kiépitése batároztatott el. — A pest-váczi szakasz 1846. évi julius hó 1-én, a pest-szolnoki 1847. évi szeptember hó 1-én és a marchegg-pozsonyi 1848. évi augusztus 20-án adatott át a közforgalomnak. Az 1849. évi deczember hó 7-én tartott közgyűlésen a pályának az állam tulajdonába való átbocsátása elhatároztatván, az 1850-ik évi márczius hó 7-én kelt szerződés alapján az állam a pályát tényleg be is váltotta. — A „délkeleti államvasut"nak elnevezett eme vonalak, az 1850—1854-ig terjedő időszak alatt állami költségen Szegedig kiépíttettek. (A beváltási ár 20.458,361 frt volt.) 3. Az épités alatt álló állampályára Szegedtől Temesvárig. 4. Temesvárról a Duna felé vezetendő vaspályára, beágazással a lissava-baziási pályába. 5. A már kiépült vaspályára Lissavától Oraviczán át Baziásig. Ezen engedély fejében kapott az állam 170 millió franc kárpótlást, egy francot 23V 1 0 krral számitva = 64.450,000 frt és az engedélyeseknek egyúttal átengedett bányamüvek és uradalmakért 30 millió francot, egy francot 23 l/ 1 0 krral számitva = 11.550,000 frt összesen tehát 200 millió francot = 77.000,000 frtot convent, ért. arany vagy ezüstben; — ellenszolgálmányul azonban az állam a vállalat javára az egész megváltási összeg után 5 2/ 1 0°/o járadékot biztosított. A megváltási ár 36 havi részletben volt fizetendő, az első részlet esedékes volt 1855. évi márczius bó 1-én. — Minden egyes részletösszegről az állam javára adóslevél állíttatott ki, és pedig 35 adóslevél 5.520,000 francról, a 36-ik 6.800,000 francról. — Több részletek 4°/o leszámítolás mellett még az esedék napja előtt beváltattak. — Az engedélyeseknek átengedett bányamüvek és uradalmak a következők : barnaszén-bánya Sobocbleben mellett; a kladnoi és brandeisl-i kőszénbányák Csehországban; rézbányák (részben ezüst- és vasbányák) Oraviczán, Csiklowa, Dognácska, Szászka, Moldawa, Bogsán, Gladna, Moravicza és Slanináu, a steyerdorfi és resítzai köszénbányák a franzdorfi vasbányával, továbbá a bányakincstár tulajdonához tartozott területek és erdőségek (97,717.5 hold) és a kamarai kincstár tulajdonához tartozott területek és épületek (113,012.5 hold) az oraviczai és bogsáni kerületekben. A bányamüvek és uradalmak a társulat szabad tulajdonát képezik. Az engedély kinyerése után az engedélyesek „cs. k. szab. osztr. államvaspálya társulat" név alatt csakhamar részvénytársulatot alakítottak, mely az alapítók javára az engedély átengedéseért az engedély egész tartamára biztositáa tiszta jövedelem tizedrészét. A társulati alapszabályok 1855. évi február hó 22-én helybenhagyatván, a társulat azonnal megalakult. A társulati tőke eredetileg 80 millió conv. ért. forintban állapíttatott meg és 200 frtos vagyis 500 francos 400,000 db
