Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - XII. Tiszavidéki vasút
Tipzíivídöki VMUt-tárlulat. 221 200 frtos részvény kibocsátása útján volt volna beszerzendő. A társulati alapszabályok az 185G. évi november hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározással helybenhagyattak, s miután az államkormány a részvényeknek 30°/o befizetéssel, még a társulat megalakulása előtt való kibocsátását kivételesen megengedte, a részvénytársulat azonnal meg is alakult. 1857. évi ápril hó 4-én megvásárolta a társulat az osztr. államvaspályatársulattól a czegléd—szolnoki vonalat 1.345,133 frt 30 krért conv. értékben. Az osztrák államvasut-társulatot e vonal átengedésére azon körülmény iuditotta, hogy a tiszavidéki vasút által kiépíteni tervezett arad—török-szent-miklós—jászberényi vonal csatlakozásul a pest—miskolczi vonalhoz a pest—szolnoki vonalra nézve veszélyes verseny-vonal lett volna, e veszély elhárítása végett átcngedé tehát a tiszavidéki vasútnak a czegléd—szolnoki vonalat, mely aztán lemondott az arad—török-sz.-miklós —jászberényi vonal kiépítéséről. Az 1857. évi ápril hó 20-án tartott első közgyűlés, nemkülönben a kormány is, ezen adásvételt jóváhagyták, s az 1858. évi január hó 19-én 131. sz. a. kelt cs. k. kereskedelmi ministeri rendelet által megengedtetett, hogy az államkormány által a tiszavidéki vasut-társaságnak adott biztosítás e vonal vételára arányában fölemeltessék. — A vonal végleges átadása s illetőleg átvétele 1857. évi november hó 23-án történt meg, a mely napon a szoluok— debreczeni vonalszakasz is átadatott a közforgalomnak. E vonalak épitési költségei, valamint a püspök-ladány—nagyváradi és arad—szolnoki vonalak folyamatba tett munkálatai csakhamar fölemésztették azon pénzkészletet, mely a részvényekre teljesített 30 °/o-os befizetésekből befolyt. — Uj tőkék beszerzéséről kellett tehát gondoskodni, hogy az épités folytatható legyen. A cs. k. szab. osztr. kereskedelmi és hitelintézet hajlandó volt a társulatnak elsőbbségi kölcsönt adui, ennek felvételénél azonban gátúl szolgált az alapszabályok azon határozmánya, mely szerint elsőbbségi kölcsön csak akkor köthető, ha a részvénytöke 50 °/o-a. már befizettetett. Ezen akadály olykép lett elhárítva, hogy az 1858. évi február hó 1-én tartott közgyűlés a részvénytökének 40 millióról 24 millióra való leszállítását, s 15 millió erejéig elsőbbségi kölcsönnek felvételét elhatározván, az államkormány 1858. évi február hó 20-án megengedte, hogy az eredeti részvénytökére teljesített 30 °/o-os befizetés a leszállított részvénytöke 50 °/o-os befizetésére átváltoztattassék. — A társulat azután ez alapon a cs. k. szab. osztr. kereskedelmi és iparhitelintézettöl az 1859. február hó 19-én kelt adóssági okmány szerint 15.750,000 frtot osztr. értékben kölcsön vett, oly kötelezettség mellett, miszerint a kölcsöntőke visszafizetésének hozzá számitott kamataival együtt 60 évre felosztott évi járadékokban kell megtörténni és pedig oly módon, hogy 1859. és 1860-ik évben mindannyiszor 787,500 frt, az 1861-ik évben és arra következő években bezárólag 1924-ig, évenként 819,000 frt o. é., minden évben két egyenlő, január hó 1-én és julius hó 1-én lejárandó féléves részletekben fizetendő le.
