Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - IX. Györ-sopron-ebenfurti vasút

220 Györ-sopron-ebenfurti vasüt-társulat. illetékmentesen adassanak ki. A kisajátított ingatlanok telekkönyvi átíratása is bélyeg- és illetékmentesen eszközöltetik. A tökeszerzés, valamint az építkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállítandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat bélyegés illetékmentes. Az 1874. évi XXX. t.-cz. által az engedélyokmány következőleg módosíttatott: Engedélyes feljogosittatott, hogy a társulat alakítása esetén, a szükséges pénz beszerzése czéljából, az alaptőke % része erejéig részvényeket és az alaptőke s/

5 része erejéig előmutatóra szóló elsőbbségi kötvényeket bocsáthasson ki. Engedélyes a Győrött és Sopronban tervezett nagyobb pályaudvaroknak s egyéb csekélyebb munkálatoknak helyreállításától felmentetvén, e munkálatok fejében köteleztetett az alakulandó társulat pénztárába 1.021,851 frt névértéket társulati papírokban, és pedig 3/s részben elsőbbségi kötvényekben, s % részben részvényekben letenni. A Győrött és Sopronban létesítendő állomásokba 300,000 frt volt beruházandó, azzal, hogy ha ezen építkezések költsége a 300,000 frtot meghaladná, vagy el nem érné, azon esetben a különbözet a feuuebbi letétből lesz megfizetendő az engedélyesnek, s illetőleg általa a társulati pénztárba pótlólag leteendő. Köteles az engedélyes a győri pályaudvart a szab. osztr. államvaspálya ottani indóházával, Sopronban pedig a déli vasút pályaudvarával egy síuuttal összekötni, mely siuutak költségei a fennebbi 300,000 frtba betudandók. A györ-soproni szakasz kiépítésére és forgalomba tételére megállapított határidő hat hóval meghosszabbittatik. Az engedélyokmány 30. §-han megállapított 14.300,000 forintnyi névleges tőke 160,400 frttal ezüstben, tehát 14.460,400 írtra emeltetik, s e tőkéből az engedélyes által a fennebbiek szerint leteendő 1.021,850 frt levonása után fenmaradó 13.438,550 frt a vonal két szakaszára felosztatván, abból a győr-soproni szakaszra 9.695,780 frt, s a sopron-határszéli szakaszra 3.742,770 frt állapittatik meg. Végre az engedélyesnek a siegendorfi czukorgyárakhoz s onnan Szt. Margittáig vezetendő szárny vasút építésére az előjog biztosíttatik. Ezen vasút engedélyezése épen a pénzválság idejére esvén, ez okból, de mert a vasút a 30 évi adómentességen kívül egyéb kedvezményben nem részesül, az építéshez szükséges pénz beszerzése igen nagy nehézséggel járt, miért is az engedélyes kénytelen volt a pálya építését saját pénzéből megkezdeni. Az épitési engedély a györ-soproni vonalrészre 1873. évi február hó 2-án, s illetőleg május hó 4-én kiadatván, az építést az engedélyes megkezdette, de igen lassan haladtak elő a munkálatok, mígnem sikerült az engedélyesnek a részvénytársaságot megalakítani, mely aztán erélylyel hozzálátott a pálya kiépítéséhez. Az alakuló közgyűlés 1875. évi február hó 1-én tartatott meg, felhatalmazás adatván a megválasztott igazgató-tanácsnak a pálya kiépítése iránt teendő intézkedésekre. A pálya építését az engedélyes számlájára kezdetben Frankfurter Vilmos teljesítette, a társulat megalakulása utáu azonban az igazgató tanács az építést