Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

150 Magyar északkeleti vasut-társulat. 150 A vizállomások és fordító korongok felszerelése és a korlátok felállítása az egész vonalon munkában volt. A közbeeső kisebb állomások magas építményei és az őrházak márczius hó végére már csaknem egészen elkészültek, ellenben a s.-a.-újhelyi pályaudvar magas épitményei még nagyon bátra voltak, a szerencsi csatlakozási állomás pótépitkezései pedig még alig voltak megkezdve is. A szerencs-ujhelyi vonal csak 1871. évi október hó 24-én, még pedig akkor is csak bevégzetlen kavicsolás mellett, és a lionyva laposán S.-A.-Ujhely közelében szükséges töltés-eföditési munkálat befejezése előtt nyittatott meg; mely utóbbi körülmény miatt aztán már 1871. évi november hóban be kellett a forgalmat ideiglenesen szüntetni Sáros-Patak és S.-A.-Ujhely között, hol a töltés széle az árviz által elmosatott. A szerencsi pályaudvar magas épitményei, továbbá a Konyva laposon átvonuló töltés erődítési munkálatai S.-A.-Ujhely mellett, és az egész vonal teljes bekavicsolása csak 1872. év folytán lettek teljesen bevégezve. A s.-a.-ujhely—legenye-mibályi szakasz munkálatai 1871. év márczius hóban még nagyon hátra voltak, s ezen aránylag könnyít vonalat csak 1872. év elején, s akkor is meglehetős készületlen állapotban lehetett a közforgalomnak átadni. A kavicsolás és a magas építkezés befejezése a megnyitás alkalmával még úgyszólván csak ideiglenes legenye-mibályi pályaudvaron, csaknem az egész 1872. évet igénybe vette. — Ugyanazért: A szerencs-ujhely-legenye-mihályi vonalon a felülvizsgálati eljárás csak 1873. évi február hóban foganatosíttathatott; mely alkalommal Liszka és Sáros-Patak közt egy nagy bevágás, az 1871-ről 1872-re menő tél folytán beállott földcsuszamlás miatt az átvételből kizáratott, s annak átvétele csak 1873. évi nyár folytán engedtetett meg. Az 1871. év végével az eddig emiitett, összesen 22 mértföldnyi vonalrészek voltak megnyitva, vagy megnyitásra kész állapotban. A szatmár-királyházai vonalrész megnyitása az 1871. évi február végén tartott értekezlet alkalmával ugyanazon évi julius 1-sö napjára volt kilátásba helyezve, de csak anyagvonatok közlekedésére és só-szállitásra; mig a további vonalrész egész Bustyaházáig október l-ig lett volna elkészítendő. A számos hid csak 1871-ig év végével készült el, s a folyó vágány Bustyaházáig terjesztetett ki. A hiányzó kavics-mennyiség azonban még 9—10 ezer köb-ölet tett ki, melynek előállítása az e vonal közelében fekvő kavicsbányákból elégséges közlekedési eszközökkel aránylag könnyen vala eszközölhető. Ellenben nehezebb volt az állomások forgalomszerü elkészitése, s a szükségelt ideiglenes épületek felállítása a bustyaházai pályaudvaron. A forgalom megnyitása csak 1872. évi junius lG-án következett be, miután a hátra volt munkálatok — kivéve a számos töltés-biztositásokat, és a Nagy-Ágon kő és vasból építendő szilárd hidat, — tökéletesen befejeztettek.