Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VI. Eperjes-tarnowi (magyar rész) vasút

96 Eperjes-tarnowi vasut-társulat. tendö. Mihelyt a biztosítás igénybevétele megszűnik, a jövedelmi adó az üzleti számlába beállítható. A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei a pálya megnyitásától számitott 10 évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek. Az engedély tartama a pálya megnyitása napjától számitott 90 évre terjed, kezdetét vette tehát 1873. évi május hó 1-én, lejár 1963. évi ápril hó 30-ik napján. Az államnak kiköttetett a jog, az engedélyezett pályát az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitott 30 év leforgása után bármikor beváltani, mely esetben a beváltási ár meghatározására a pályának közvetlen a beváltást megelőző 7 év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni s ezen összegből a legmostohább 2 év tiszta jövedelmeinek levonása után kiszámítandó 5 évi átlagos tiszta jövedelem az engedélyeseknek az engedély tartamáig, mint évi járadék fizetendő. Ezen járadék azonban nem lebet kisebb a biztositott évi tiszta jövedelemnél. Az engedély lejártával ingyen, a pálya beváltása esetén pedig a megállapított évjáradék fizetése mellett a pálya minden hozzátartozókkal együtt tehermentesen megy át az állam tulajdonába. Az engedélyes köteles volt az engedélyezési törvény katálybalépte napjától, vagyis 1871. évi május 12-től számitott 23 havi időn belől a pálya építését befejezni s azt a közforgalomnak átadni, a késedelem minden napja után 1000 frt pénzbírság állapíttatván meg. Az engedélyes az engedélyokmány alapján »Eperjes-tarnowi vasut magyarországi része« czég alatt részvénytársaságot alakított, melynek alapszabályai 1872. év február hó 24-én a kormány részéről belybenbagyatván, az igazgatótanács 1872. év ápril bó 29-én megalakult s a társulati czég váltótörvényszékileg bejegyeztetvén, működését megkezdette. Az Unio-bauk, mint engedélyes által az engedélyokmány alapján szerzett jogok a társulati alapszabályok értelmében az alakult részvénytársaságra ruháztattak, mely ellenben a maga részéről az Unio-banknak az engedélyezésből folyó kötelezettségeit is átvette. Ennek következtében az IJnio-bank és Dr. Pongrácz Oszkár között 1871. év október bó 1-én létrejött épitési szerződés nevezett bank teljes szavatossága mellett a részvénytársulatra ruháztatott. Ezen szerződés szerint kötelezte magát Dr. Pongrácz Oszkár, a vonalat az engedélyokmány s az abban hivatkozott szabályok szerint kiépíteni és a forgalmi járművek kivételével szabályszerűleg fölszerelni, valamint a második vágányhoz szükséges területet kisajátítani, az épitési idő alatti kezelési és felügyeleti költségeket, valamint az időközi kamatokat s egyéb kiadásokat fedezni, mely teljesítményekért az engedélyokmány által megállapított épitési tőke, a forgalmi eszközök beszerzésére mértföldenként megállapított tényleges értékű 60,000 frt kivételével, továbbá a második vágányhoz szükséges teriiletekért megállapítandó összeg biztosíttatott, mely az épités előhaladásálioz képest társulati czímletekben volt kiszolgáltatandó.