Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

Magyar éBzukkelctt vasuUtúrsulat. 139 Az engedély-okmány 2. §-ábau meg volt ugyan az egyes vo­nalak iránya határozva; de a mellett a 3. §-bau megadatott a kor­mánynak azon jog, bogy u mennyiben a műszaki felülvizsgálat alkalmával a közforgalom cs a pályafenfartás érdekében szükséges­nek találja, az építkezési terven változtatásokat tehessen. — Ugyan­csak a 8. §-ban az is kimondatott, hogy ha az építkezés folytán a pályanyom, vagy a részletes tervek módosítása költségkímélési vagy üzleti szempontból kívánatos vagy szükséges lenne: a kormány jóváhagyása lesz kikérendő; világosan fentartatván azonban, hogy sem a vonal megállapított főiránya változást nem szenvedhet, sem azon eset elő nem állhat, hogy a javaslatba hozott módosítások csési és irány-viszonyai a megállapítva voltaknál kedvezőtlenebbekké váljanak. Ezen megállapodáshoz képest beható nyomozódás és tanulmá­nyozás után, az engedély-okmányban megállapított irányt illetőleg eltérések foganatosíttattak a kormánytól nyert előleges engedély alapján. Az engedélyokmány szerint az épitési . töke kamatja fejében mértföldenként biztosított 36,600 ezüst frt, 5%-al tőkésítve, 732,000 osztr. értékű ezüst frtnyi befektetési tökének felel meg. Annálfogva az egyelőre 64*5 mértföldnyi hosszúságúnak vett hálózatért biztosí­tott töke összege 47.214,000 frtban állapíttatott meg; és állott: a) 3/5 részben 04,428 darab 200 forintos részvény 18.885,600 írtra menő értékéből, mint törzstőkéből. b) 3/s részben egy 94,428 darab 5%-ul ezüstben kamatozó 300 frtos kötvényre, összesen 28.328,400 frttal felvett elsőbbségi köl­csönből. A magyar északkeleti vasútnak egyfelől a sziget királyház­debreczeni, másfelöl a királyház-szerencsi vonal által létesített csat­lakozása a tiszavidéki vasúthoz, lehetővé teszi az ország fővárosának és általa nyugoti Európának, hogy Magyarország északkeleti vidéké­nek bányakincseihez és erdőtermékeihez könnyű szerrel hozzá­jusson. Kassánál harmadszor találkozik az északkeleti vasút a tisza­vidéki pályával, és — a mi nagy jelentőségű dolog — ilt a kassa­oderbergi vasúttal is közvetlen összeköttetésbe jön; — mi által léte­sítve van azon összeköttetés, melyen keleti Magyarország kivitelre szánt termékei egyenesen szállíttatnak Észak-Németországba. A pályának Munkácstól Stry felé folytatása által, melynek engedélyére, mint fentebb már említtetett, — az északkeleti vasút­társaságnak más vállalatok fölött előjog biztosíttatott, és a melynek kiépítése a pénzügyi viszonyok kedvezőbb fordulatával biztosan vár­ható, Lemberg, Budapest és Fiume közt csaknem teljesen egyenes közlekedési vonal fog létesíttetni; és kilátás van reá, hogy a mun­kács-szercncsi vonalon idővel nagy mérvű forgalom fog kifejlődni. Gyarapítja még a pálya forgalmát az első magyar gácsországi összekötő pálya, mely az ujhely-kassai vonalrészhez Lcgeuye-Miliá­lyinál csatlakozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom