Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

I. A Waggongyár megalapítása és a gépkocsigyártás fejlődése 1912-ig 7

I. A WAGGONGYÁR MEGALAPÍTÁSA ÉS A GÉPKOCSIGYÁRTÁS FEJLŐDÉSE 1912-IG Győr város kedvező földrajzi fekvése folytán nemcsak a mezőgazdasági termékek kisalföldi centruma volt (gabonaexport, sertéshizlalda stb.), hanem a múlt évszázad második felében, főként az ún. kiegyezés után, rohamos ipari fejlődésnek indult. Az iparosodás kezdetben elsősorban a mezőgazdasági termékekkel összefüggően alakult ki (szesz-, olaj gyár, malmok, ecetgyár, mezőgazdasági gépgyár, téglagyár stb.). Így tehát, amikor 1896-ban Léderer Ágoston, a szeszgyár tulajdonosa, a gyárával tőszomszédságban levő Waggongyárat 51 hold területen megalapította, ez már sorrendben a 24. ipartelepe volt a városnak. A Waggongyár gyors fejlődését bizonyítja az a körülmény, hogy pár év alatt a város legnagyobb létszámú ipartelepévé fejlődött, és 1897. évi üzembe állítása után kb. két év múlva már az ezredik vasúti kocsit készíti, majd a következő években nemcsak belföldi vasúti kocsik gyártására, hanem külföldi rendelések lebonyolítására is sor kerül. A század elején, 1903 körül megalakult az automobilosztály, amikor a vállalat a Wiener Bankverein érdekeltségében volt mint részvénytársaság. A gépkocsigyártás megindításakor a gyár saját szerkesztésű autók gyártására rendezkedett be, amely munkálatoknál tevékenyen vettek részt olyan szakemberek, mint Porsche Ferdinánd*, Schiske Rudolf, valamint a magyarok közül Spitzer Henrik, Barcza Arnold mérnökök és az osztályvezető Bálint Miklós, aki később a gyár műszaki igazgatója lett. Közreműködésükkel készült el az első négykerékhajtású vontató gépkocsi, amelyet az 1. ábra tüntet fel. Adatait a típustáblázat 1. sora tartalmazza. A fenti munkálatokkal párhuzamosan a vállalat megszerezte a Stolz-íéle nagynyomású gőzkazán és a hozzá tartozó gőzmotor gyártási jogát. Ezen 50 atm** üzemi nyomású berendezéssel teher-, illetve sze* Valószínűleg mint külső szakértő (Szaklektor) ** A Minisztertanács 8/1976. (IV. 27.) számú, a mérésügyről szóló rendelete az 1977. december 31. után megjelenő kiadványokban előírja az Sí (Systéme International) nemzetközi mértékegység-rendszer használatát — illetve az átmenetileg használható egyéb egységek mellett az Sí mértékegységek feltüntetését. Technikatörténeti tanulmányról lévén szó — különös tekintettel arra, hogy az ismertetett gyártmányok jelentős részének típusmegjelölése a régi mértékegységekhez igazodik —, jelen munkában megtartottuk az eredeti megnevezéseket; az új mértékegységekre való átszámítás (vagy akár csupán az alternatív adatközlés) a szövegben zavarólag hatna. Ezért a következőkben összefoglalva közöljük a kiadványban szereplő fizikai mennyiségek régi mértékegységeinek átszámítását. Erő: kilogramm (mint erőkilogramm); 1 kg = 1 kp = 9,806 65 N (newton) Súly: tonna (mint súlyerő); 1 t = 1000 kg = 1 Mp ~ 10 kN Terület: magyar hold; 1 m. hold = 1200 bécsi Q öl — 0,431 596 35 ha ~ 4316 m

2 Nyomás: fizikai atmoszféra; 1 atm = 1 kp/cm

2 = 98 066,5 Pa (pascal) /«* 1 bar = 10

5 Pa Teljesítmény: lóerő; 1 LE = 75 kpm/s = 0,735 498 75 kW Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás: 1 g/LEh = 1,359 621 g/kWh (Szerk.) 7