Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

XIII. Az 1951 utáni események 57

A győri motorgyártásra vonatkozó, 1964 tavaszán létrejött döntés óta a gyárban intenzív előkészítő munka folyt. Az MVG szakemberei a külföldi cégekkel folytatott tárgyalások, személyes tapasztalatok alapján megismerték a különböző motortípusok konstrukciós adottságait, az alkalmazott gyártási technológiákat. Felmérték, hogyan lehet a motorok gyártásához szükséges anyagokat, szerelvényeket, a különféle gyártó berendezéseket a KGST-országokban, illetve hazai megoldásokkal biztosítani. A motorgyártás előkészítésének részeként a licencszerződés aláírásáig elkészült a motorgyári épületek rekonstrukciójának jelentős része. 1967ben beindították az úgynevezett átmeneti gyártást, olyan módon, hogy a végleges gyártósorok beérkezése előtt a gyárban meglevő berendezéseken — kiegészítve ezeket a konzorcium által előállított fontos gépekkel — már megkezdték egyes alkatrészek gyártását, sőt importalkatrészek felhasználásával a motorszerelést is. 1967-ben az MVG-ben 15 közúti dízeljárműmotor szerelését végezték el. A korszerű közúti járműmotor gyártásának fejlesztését szorosan öszszehangolták az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban folyó fejlesztési munkával. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az Ikarus gyár 1967. évi műszaki fejlesztési tervének keretében kialakított autóbuszokat már a licencmotorokkal vitték járműdinamikai és élettartam vizsgálatra. Az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásáron az Ikarus bemutatta a 200-as autóbusz típuscsalád városközi változatát, melynek sorozatgyártását 1968—69-ben Rába— MAN-licencmotor beépítésével tervezték beindítani. 50. ábra. Ferde elrendezésű hathengeres Rába—MAN dízelmotor 62