Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

XII. Az eladási szervezet és a szervizelés 55

raktárak és a műhelyek között kellő szélességű betonutak épültek. Hasonlóképpen a megmunkáló és szerelőüzemek és az egyes szerszámgép egységek között a félkész, illetve kész alkatrészek továbbítását elektromos targoncákkal végezték. Ezek a kész és félkész alkatrészeket erre a célra rendszeresített ládákban szállították. Az ezen munkákhoz megfelelően képzett és begyakorolt személyzetet — a szakmunkásokhoz hasonlóan — teljesítménybérben fizették. Az ismertetett anyagmozgatás nagymértékben járult hozzá, hogy a gyártás minden fázisában a szükséges anyagok, illetve szerelvények a tervnek megfelelően időben jutottak a rendeltetési helyükre, és sem a megmunkálást, sem a szerelést nem gátolták a határidő betartásában. Ez is hozzájárult a gépkocsik gazdaságos előállításához. XII. AZ ELADÁSI SZERVEZET ÉS A SZERVIZELÉS A gépkocsik propaganda célú eladási szervezetét a gyár keretén belül tulajdonképpen csak a „PRÁGA" licenc birtokában," elsősorban a „Rába Grand" típusú személykocsik értékesítése folyamán szervezték meg. A budapesti „Autólerakat" vezetője közreműködésével és irányításával az első világháború kitöréséig a megfelelő propaganda-nyomtatványok révén és a szaksajtóban ismertetett gépkocsikból kb. 20 db került eladásra. Ezek közül 3—3 db az 1913-as alpesi és az 1914-es kárpáti túraversenyeken is részt vett. A „V" típusú teherautókból ugyancsak az első világháború kitöréséig közel 30 db mint szubvenciós kocsi jutott magánkézbe. Ezt követően a háború tartama alatt mind ennél, mind pedig a személykocsinál az eladás, átadás és alkatrész-utánpótlás közvetlenül a katonai hatóságok részére történt. A megfelelő kezelés, illetve karbantartás elősegítése érdekében mind ezekhez, mind a később gyártott típusokhoz gondosan szövegezett és ábrákkal ellátott kezelési utasítást és alkatrészjegyzéket adtak. A K I. és K II. motorekék háború alatti eladása az illetékes mezőgazdasági hatóságok kiutalása alapján a jelentkezés sorrendjében történt. A gyár műszaki közegei révén oktatási tanfolyam segítette elő a szakszerű gépkezelés elsajátítását. Az első világháború után a „Grand" típusú személykocsik eladásával a fővárosi Reimann Gyula autókereskedelmi képviselet foglalkozott. E cég garázsában gondoskodtak az eladásra kerülő és üzemben levő gépkocsik szervizeléséről is. Ugyanezen időpontban a „V", „P" és „L" típusú teherautók, illetve autóbuszok eladását és a szükséges propaganda megszervezését a Budapestre költözött gyári igazgatóság eladási részlege (Spitzer Henrik igazgató, műszaki tanácsadó irányítása mellett) végezte. A szükséghez mérten azonban eladás, illetve szervizmunkálatok lebonyolítása a gyár szervezetén belül, Győrött is folyt. Az eladott teher- és különleges gépkocsik és autóbuszok levizsgáztatásának előkészítését, valamint a garanciális idő alatt szükségessé váló javításokat a Kerepesi úton levő Automobiltechnikai és Fémöntöde műhelyében, szerződéses elszámolás ellenében végezték. Ugyancsak ezen szervezet 1936-ig közreműködött a „Rába—Krupp" és ,,Rába AF" gépkocsik és autóbuszok értékesítésénél és szervizelésénél is. 55