Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

IX. A „Rába 41 M” típusú vontató és a „Turán” harckocsi 44

IX. A „RÁBA 41 M" TlPUSÜ VONTATÓ ÉS A „TÚRÁN" HARCKOCSI Az 1941. évben a HM tüzérségi szerelvények vontatására alkalmas magas építésű, négykerékhajtású, a terepviszonyoknak megfelelően jó vontatóképességű, országúton nagy menetsebességű, különleges gépkocsi tervezését és mintakocsi készítését rendelte el. Ezen előírások birtokában a tervezési munkák soron kívüli elvégzésével egyidejűleg a mintakocsi gyártása is megindult, és azt 1943 első felében a gyár a HM rendelkezésére bocsátotta. A próbák ez alkalommal is az irányadó katonai gépkocsizó és tüzérségi szervek bevonásával, megfelelő eredménnyel végződtek, azonban a sorozatgyártásra már nem került sor, hasonló okokból, mint az előbbi fejezetben említett „D 1040" dízelmotoroknál. A vontató motorja négyütemű, hathengeres, benzinüzemű volt; főtengelye hétszeresen ágyazott és a hajtórudakkal azonosan ólombronz csapágycsészékben forgott. A kétrészű, levehető hengerfej függőleges szelepei alulról voltak vezérelve és a fordulatszámot regulátor határolta. A hűtés hatásosságát ventillátor által fokozott erős légáram és centrifugáiszivattyús vízhűtés növelte. A Bosch-rendszerű indítómotor és a gázosítóba épített különleges szerkezet a könnyű és gyors indítást tette lehetővé. A száraz lemezes tengelykapcsoló a motorral egybeépített és kívülről utánállítható volt. A sebességváltó előretolt kapcsolású, öt előre és egy hátramenettel rendelkezett. Előbbiek közül kettő szinkronkapcsolású volt. Az elosztóművet a sebességváltóval egybeépítették, és az első, illetve hátsó tengelyek meghajtása mindkét irányban csuklós kardántengelyekkel történt. Mind ezek, mind pedig a motor és a sebességváltó közé iktatott kardántengelyek mindkét végükön tűgörgős csuklókba voltak ágyazva, és hosszirányú elcsúszást lehetővé tévő hornyos agyakkal bírtak. Mindkét futómű ívfogazású kúpkerékhajtással és önzáró differenciálművel rendelkezett olyképpen, hogy acéllemezből sajtolt hídtestbe voltak ágyazva és a féltengelyek a hajlító terheléstől mentesítve voltak. A mellső tengelycsuklók golyóscsapágyazással készültek és megfelelő tolórudazattal voltak a bal oldali, csiga—csigakerék-rendszerű kormányművel összekötve. A hordrugók mellső szeme a hossztartókba volt bekötve, míg hátsó végük csúszó sarukon feküdt fel. A különleges profilozású ballon gumiabroncsokkal bíró tárcsás kerekek elöl egyszerű, hátul iker elrendezésűek voltak. A nagynyomású légfék mint lábfék mind a négy kerékre, a mechanikus, állítható kézifék pedig csak a hátsó kerekekre hatott. A mechanikus meghajtású csörlő az alváz végében a vonókészülékkel egybe volt építve. A vezetőfülke részben a motor fölé, kissé előretolt helyzetben volt felerősítve, és mind ez, mind pedig a mögötte levő különálló szekrény azonos elrendezésű, csupán valamivel módosított méretű volt, mint a „Botond" felépítménye. A „Rába M 41" típusú vontató gépkocsi műszaki adatait a típustáblázat 34. rovata tartalmazza; általános elrendezését pedig a 41. ábra mutatja. A „T 22" mintájú „Túrán" harckocsik gyártását a HM az 1941. évben rendelte el, a (VI. és VII. fejezetekben ismertetett) „Rába AFi", „Botond" és „Maros" gépkocsik folyamatos munkálatai mellett. 44