Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

VII. A „Botond” terepjáró és a „Maros” 3 tonnás tehergépkocsi 36

a „Rába AFi" típuséval. Ezen terepjáró szerkezeti rajzát a 34. ábra tünteti fel. A szélvédőkkel ellátott vezetőfülke felcsapható vászontetővel és máriaüveg betétes oldalfüggönyökkel volt az időjárás ellen védve; a 12 férőhelyes lemezszekrény hosszirányú, szemben húzódó két padsorral, hátsó kétszárnyú ajtóval, ívekre kifeszíthető ponyvával és az ülések alatt megfelelő felszerelés- és szerszámszekrénnyel volt kialakítva. Ezen terepjárót a 35. és 36. ábrák mutatják; előbbi a kísérleti, utóbbi a sorozatkivitel. A mintakocsit a HTI megbízottai több ezer km-es próbaúton, a legnehezebb viszonyok között (hóban, sárban, homokban stb.) vizsgálták. Miután mind sík úton, mind pedig terepen (hegy- és völgymenet stb.) — aránylag kis önsúlya és a talajhoz való kiváló alkalmazkodása folytán — az előírásoknak mindenben megfelelt, a HM 1939-ben 1400 db kocsit rendelt meg. A gyors és mielőbbi szállítás érdekében a rendelő kívánságára a MÁVAG-gal együtt 700—700 db készítését osztották el olyképpen, hogy az egyes főegységek gyártásában további négy vállalat is részt vegyen (Láng, Ganz, Hoffher és Schrantz, valamint WM Csepel). A munkaközösség megalakítását megelőzően a rendelő tudtával és hozzájárulásával Győr a szabadalmi bejelentést illetékes helyen megtette. A közös anyag34. ábra. A „Botond 38 M" katonai terepjáró gépkocsi alváza 38