Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

II. Az 1912—1927. évek között „Prága” licenc alapján épített „Rába” gépkocsik és más gyártmányok kialakítása 9

10. ábra. „Rába K II." típusú motoreke szántáspróbája (1916) tehergépkocsik helyett mindinkább szükségessé vált egy korszerű, nagyobb menetsebességű kardánhajtású gépkocsi gyártása. Az új „L" típus motorja, kapcsolóműve, sebességváltója és fékszerke­zete azonos elven, sőt igen sok esetben egyező méretekben készült a „Rába Grand" jelű kocsiéval; kézenfekvő volt tehát, hogy ezen típus előállítása gazdaságosabb gyártást és rövidebb határidőt jelentett. Az acéllemezből melegen sajtolt keretben a motor, a tengelykapcsoló és a sebességváltó külön segédtartóba volt rugalmasan beépítve. A 40 LE-s motor azonos hengertömbbel és mechanikai szerkezettel készült, mint a „Grand" kocsié, könnyűfém dugattyúkkal, percenként 300—1700 fordu­latszámnak megfelelő, beépített centrifugális regulátorral, a gyújtást és világítást szolgáló kombinált Bosch mágnesdinamóval és indítómotorral. A tökéletes égési folyamatot a hengerek Riccardo rendszerű robbanótere biztosította. Ugyancsak a „Grand" kocsiéval volt azonos a több lamellás tengely­kapcsoló és a kulisszás kapcsolású, 4-j-l fokozatú sebességváltó tengelyére erősített fékdob, a külsőpofás lábfék; míg a hátsó kerekeknél alkalmazott belsőpofás kézifék szerkezeti megoldása azonos volt a személygépko­csiéval. Tekintettel arra, hogy az alváznak nagy része autóbusz-felépítménnyel került felhasználásra, azok a Posta részére már négykerékfékkel készültek. Ezeknél az első kerékfék sodronykötéllel és terelő csigákkal volt működ­tethető. A kúpkerekes differenciálmű kúpos oldalcsövekkel és mellső vé­gén gömbfejű kúpos tolócsővel volt a középső kereszttartóba szerelt bronz­csészékbe ágyazva, mely szerkezet a gépkocsi toló-, forgató- és féknyo­matékát vette fel, tehát ezektől mentesítette a hátsó rugókat. A normál tehergépkocsi tengelytávolságától eltérő, több férőhelyes autóbuszalváznál a lábfékdob és a gömbfej csuklói között rugalmas köz­betéttengely volt beépítve. Ezáltal lehetővé vált a hátsó kardántengely és 2 Rába gépkocsigyártás története 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom