Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)
II. A földalatti vasút terve és építése - Fejlesztési tervek a századfordulón
dolgozására, de megállapodtak abban, hogy fenntartják a jogot, hogy a meghosszabbítást tetszés szerinti vállalkozóval vagy pályázati verseny útján alakíthassák ki. Miután a FJFVV Rt. önként nem volt hajlandó a meghosszabbításra, 1900-ban a tervet levették a napirendről. 52 Reymond-Schiller Lajos és Zipernovszky Károly az általuk kidolgozott Magyar Metropol vasút tervét 1895-ben tette közzé. A három vonalból álló gyorsvasút egyik vonala a Lipót krt-tól a belvároson át a Kálvin térre, innen a Soroksári úron át a Bakáts térre földalatti vonalvezetésben, onnan a Ferencvárosi pályaudvarig felszíni villamosként vezetett volna. A terv keleti vonala a Kígyó térről a Kossuth L. és Dohány u. alatt a Keleti pályaudvarig épült volna, innen ismét felszíni vonalvezetésben a Hungária krt-ig, ahol csatlakozott volna a tervezett Hungária krt-i villamoshoz. A nyugati vonal a mai Szabadság tértől egy Duna alatti alagúton át a Bomba téren, Batthyány téren át a Hattyú u. végéig föld alatt, onnan a Széna téren, Retek utcán, Városmajoron át a fogaskerekű vasútig útszínben épült volna. A három vonalat a Kígyó és a mai Szabadság téren tervezett föld alatti keresztező állomásnál kívánták csatlakoztatni egymáshoz. Két kocsiból álló vonatokkal, 2,5 perces indítási közzel, 30—40 km-es sebességű közlekedést terveztek. A Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank vállalkozott a vasút kiépítésére, az engedélyről a főváros törvényhatósági bizottságának 1895 dec. 13-i ülésén tárgyaltak. Heves vita alakult ki, végül is a tárgyalások folytatása mellett döntöttek. A Közmunkatanács 1897 dec. 23-i ülésén a műszaki bizottság jelentése alapján helyeselte a Metropol vasút megépítését, részletes tervek kidolgozását javasolták. 1898 jún. 20-án megtartották a vasút közigazgatási bejárását, amelynek alapján a Közmunkatanács 1898 dec. 29-i ülésén már részletkérdéseket tárgyaltak meg a tervezett vasúttal kapcsolatban. 53 1897-ben egy másik metróhálózati terv is készült, Zielinszky Szilárd a nagyvasúti közlekedést és a városi tömegközlekedést kívánta harmonikus kapcsolatba hozni a városközpontban. Kör- és sugárirányú metróvonalakat tervezett. Ezek a korukban merész és távlati koncepcióban gondolkozó tervek még korainak bizonyultak, megvalósításukra nem került sor. 52. Bizottmány és tanács 14900/1899—II sz. előterjesztése; Törvényhatósági bizottság 1899 ápr. 26-i kgy. 624. sz. határozata (Törvhat. biz. 1899. évi kgy. 212. p.) Törv. hat. biz. 1900 nov. 7-i kgy. 1456. sz. határozata (Törv. hat. biz. 1900. évi kgy. jkvei 492. p.) 82482 sz. 1900 szept. 12-én kelt belügyminisztériumi határozat; FLT IV 1407/b II 348/94 sz. 1899/15391 Elnöki és az 1901/67634—II—841—V sz. aktákat is 1. 53. A Magyar Metropol vasút Bp. 1895. Atheneum 32 p. 3 rajzmelléklet; FLT FKT tanácsülési jkvek 1897., 9106/97 sz. és 10096/97 sz. határozat; FKT tanácsülési jkvek 1898., 4031/98 sz. és 9281/98 sz. határozat ; Fővárosi Közlöny 1895 dec. 8—9-i száma 100—1. p.; FKT hív. jel. 1897. évi működéséről Bp. 1898. 74. p.
