Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

I. Előzmények - A Sugár út építése és viták tömegközlekedéséről

A fővárosi tanács fenntartva álláspontját nem nyugodott bele a Közmunkatanács határozatába és az 1870. X. tc. értelmében a belügyminiszterhez fordult, hogy a közte és a Közmunkatanács közötti vitás ügyben döntsön. A belügyminiszter felhívására a Közmunkatanács eddigi elutasító indokait újabbakkal toldotta meg. Nyomatékosan hivatkoztak arra, hogy a kérdésben elsősorban ők hivatottak dönteni, mint a Sugár út létesítésével megbízott hatóság, a felsőbb döntés a miniszterelnököt illeti. Újból hivatkoztak a burkolat felszedéssel kapcsolatos anyagi és közlekedési nehézségekre, s arra, hogy a vasút építése esetén legalább egy évvel később készülne el a Sugár út. A lóvasút egyébként is akadályozná a Városligetbe és az Operába irányuló kocsiforgalmat. Ha a belügyminiszter mégis kozzájárulna a vasút építéséhez, azt kérik, hogy azt a következő feltételekhez kösse: a társaság azonnal helyezze el vágányait azon az útszakaszon, ahol még nincs készen a burkolat, térítsenek meg minden költséget, amely a burkolat felszedésből, ill. visszarakásból, a csatornák és vezetékek áthelyezéséből ered. Végül a Sugár utat a Városligetnél ne keresztezzék sínekkel. A belügyminiszter 1876 máj. 17-i határozatában a lóvasút létesítése mellett döntött, de az engedélyt a Közmunkatanács fenti feltételeihez kötötte. Az ügyet továbbiakban a fővárosi tanács, a Közmunkatanács és a lóvasút társaság képviselőiből álló bizottság tárgyalta, de nem jutottak megegyezésre, s így a hosszú viták után egyenlőre lekerült a napirendről a Sugár úti közúti vasút ügye.

7 1880-ban ismét két tervvel jelentkeztek lóvasút építésére a Sugár úton, az egyiket ezúttal is a lóvasút társaság, a másikat egy magánvállalkozó nyújtotta be. A terveket a Főváros és a Közmunkatanács is megtárgyalta és ezúttal egyetértésben állapították meg, hogy egyik sem megfelelő. A következő évben ismét két Sugár úti lóvasút tervet tárgyaltak az illetékesek. A konkrét tervek megtárgyalása előtt a kérdésben elvi döntést láttak szükségesnek. A fővárosi hatóságok a Sugár úti közúti vasút mellett, a Közmunkatanács ellene volt. Ekkor már a belügyminiszter is a Közmunkatanács álláspontját támogatta, 1882-ben a Sugár úti közúti vaspálya kérdésének végleges elejtésére hozott határozatot.

8 A hatóságok tehát továbbra is csak a társaskocsi közlekedéssel kívánták megoldani a Sugár úti tömegközlekedés lebonyolítását, ez azonban egyre több gondot okozott. A Közmunkatanács az 1885. évi országos kiállításra készülődve elismerte, hogy a bajokon csak az omnibusz közlekedés teljesen újjáalakításával lehetne segíteni, de kitartott amellett, hogy nincs szükség a Sugár úton közúti vasútra.

9 S valóban, egy évtizedig nem esett újból szó arról, hogy vasúttal csorbítsák a Sugár út díszes jellegét. 2. ábra. Karikatúra az Andrássy úti közlekedési viszonyokról 1890-ből 7. L. A főváros 1875 márc. 24-i ülésének 246 kgy. sz. határozata; FKT 1875 szept. 16-i ülésének jegyzőkönyve; A főváros 1876 jan. 26-i ülésének 38 kgy. sz. határozata; Belügyminiszter 19702/1876 sz. határozata; Bp. Szfőv. Törvényhatósági bizottságának 1876 máj. 18-i 250 kgy. sz. határozata; FKT hív. jel. 1876. évi működéséről, Bp. 1877. 12—15. p. 8. FKT hív. jel. 1880. évi működéséről, Bp. 1881. 12. p., FKT hív. jel. 1881. évi működéséről, Bp. 1882. 18. p. 9. FKT hív. jel. 1884. évi működéséről, Bp. 1885. 67. p.