Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)
III. Forgalom és üzemi élet 1923-ig - Műszaki átalakítások és fejlesztési tervek
térrel egyetértésben elutasította. 74 Az átszállóforgalmat a kedvezmények meg nem adása ellenére is egészen 1918 jan. l-ig hallgatólagosan fenntartották — az eredeti szerződés az átszálló forgalom fenntartására 1908 augusztusáig szólt a három érdekelt társaság között, a szerződést nem hosszabbították meg — ekkor azonban a kért kedvezmények elutasítására hivatkozva a FJFVV Rt. bejelentette, hogy beszünteti az átszállóforgalmat. 75 5. táblázat A földalatti vasút üzleti eredményei 1896—1918 Év üzleti kiadások ezer koronában nyereség ezer koronában osztalék %-ban 1896 330 296 5 1901 419 88 1 1906 324 184 2,37 1911 333 330 4,25 1916 336 524 5-; 2 1918 XI. 5-ig 350 548 5+2 Az egyszeri átszállásra, 1 óra időtartamra érvényes átszállójegyek ára a földalatti vasút és a BKVT ill. a BVVV vonalaira 20 és 32 fillér között változott. A viteldíjat és abból az érdekelt társaságok részesedési arányát a vonalhossz befolyásolta. Az átszállóforgalomból a bérletjegyeket kizárták. A földalatti vasúti menetjegyekkel kapcsolatban megemlíthető, hogy tekercs ill. tömbjegyeket használtak a vonal- és az átszállójegyeknél egyaránt. Az átszállóforgalom bevezetését követően jelentékenyen nőtt a vasút forgalma és bevétele, 1906-ban az előző évihez képest 7%-kal nőtt a bevétel. Az üzemi kiadásokat is tovább csökkentették, így elérték, hogy az évi osztalékot majdnem duplájára emelhették már ez évben. A következő években a forgalmi és üzleti eredmények a vártnál is nagyobb arányban nőttek, a fejlődést az első világháborút követő általános gazdasági nehézségek akasztották meg. MŰSZAKI ÁTALAKÍTÁSOK ÉS FEJLESZTÉSI TERVEK A földalatti vasút berendezéseiben az üzem első évtizedeiben kevés átalakítás ill. változtatás történt. A legjelentősebbeket említjük meg: 1909-ben lebontották az állatkerti ideiglenes felüljárót, végleges, vasszerkezetű átjáró híd épült helyette; 1912-ben kibővítették az állatkerti kis peront; 1913-ban az alagúti felépítmény megerősítésére Melaun sarukat alkalmaztak; 1914-ben a Gizella téri végállomáson második összekötő vágányt létesítettek, ezzel párhuzamosan átépítették a már meglevő összekötő vágányt. A második összekötő vágányra azért volt szükség, mert kocsi kisiklás esetén ennek hiányában a forgalmat órákig szüneteltetni kellett. Ugyancsak a zavartalan üzem biztosítására létesítettek 1913-ban 3 víznyelő aknát a felszíni kezelővágányoknál. Előző év nyarán ugyanis egy kiadós zápor alkalmával az alagutat is elöntötte a víz és 18 óra hosszat szünetelt a vasút forgalma. 74. 79818 sz. 1905 dec. 16-án kelt és 32245—111 sz. 1906 máj. 8-án kelt kereskedelemügyi miniszteri levél 75. 75/f/1917 sz. 1917 okt. 8-án kelt levele a FJFVV Rt-nek a tanácshoz, FLT IV 1407/b Ein. 619 sz.
