Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

III. Forgalom és üzemi élet 1923-ig - Forgalmi és üzleti eredmények

4. táblázat lom növelése érdekében vezette be, éppen ezért fenntartották a jogot, hogy azt bármikor visszavonhatják.

73 1900-tól bérletjegyeket is adtak ki. A földalatti vasút igazgatósági ülésein és évi közgyűlésein 1901-től egyre többet foglalkoztak a forgalom növelésének lehetőségeivel. Ezekben az években ugyanis csökkent a bevétel és az utasok száma, ez utóbbi 1903—4-ben volt a legalacsonyabb. (1. 4. sz. táblázat). Az eredmények romlását a nehéz gazdasági viszonyokkal magyarázták, amelyhez 1901-ben az is hozzájárult, hogy a jégpálya sem hozott közönséget. Az üzleti eredményeket az üzemi költségek csökkentésével is igyekeztek javítani, (1. 5. sz. táblázat) 1905 okt. 1-től pedig bevezették az átszállóforgalmat a BVVV és BVKT vonalaira. Az átszállás bevezetését a főváros is szorgalmazta, bár a FJFVV Rt. a vonatkozó szerződések értelmében nem volt köteles annak bevezetésére. Az Rt. azért volt hajlandó az átszállóforgalom életbe léptetésére, mert az igénybevétel nagymértékű növekedését várta ettől. A hatóságoktól rekompenzációként kérték, hogy hosszabbítsák meg a számukra az 1895. évi XI. tc-ben 15 évre biztosított állami kedvezményeket. Ezt a kívánságukat a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminisz73. FLT IV. 1407/b II 348/94; 1899-^18098—6202—11 sz. és 58/F 99. sz. levele a FJFVV Rt-nek a tanácshoz; Bp. szfőv. törv. hat. biz. 1899. évi kgy jkvei, okt. 12-i ülés, 1333. sz. határozat