Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

III. Forgalom és üzemi élet 1923-ig - Kísérlet összekapcsolt kocsik közlekedtetésére

Nagyobb kárt és ijedelmet okozott az 1896 júl. 24-i kocsiégés. A 15 psz. kocsi kalauza az Oktogon téri állomásnál észlelte, hogy a kocsi körpadja alól füst szivárog, az utasokat kiszállították, a füstölgést megszüntették és a 10 psz. kocsival az üzemképtelenné vált járművet a Városliget felé tolatták. A Vörösmarty utcánál lángnyelv csapott ki a tolatott kocsiból, mire a 10 psz. kocsi utasait is kiszállították és az Aréna úti állomásig tolatták az ekkor már égő kocsit. A kocsinak csak a váza maradt meg, a szekrény elégett. Megrongálódtak az Aréna úti állomás födémén elhelyezett vezetékek is. Személyi sérülés ennél az esetnél sem történt. A baleset okait vizsgálva megállapították, hogy az ülések alatt elhelyezett ellenállások melegedése okozta a tüzet. Három faburkolatú kocsit azonnal elláttak olvadó fémbiztosítékkal újabb balesetek megelőzésére, illetve gondoskodtak az ellenállások célszerűbb elhelyezéséről.

64 A kereskedelemügyi miniszter által kiadott forgalmi szabályzatot a főváros ideiglenesen tudomásul vette, de a fennálló rendelkezésekre

65 hivatkozva ragaszkodott ahhoz a jogához, hogy a földalatti vasút közlekedését szabályozó rendeletet megalkossa. Egyben kérték a rendőri szolgálat kiterjesztését a földalatti vasútra. A tanács törvényhatósági bizottsága 1897 okt. 6-i ülésén tárgyalta a szakbizottságai által, a főkapitányi hivatal meghallgatása mellett beterjesztett „A budapesti földalatti villamos közúti vasút és az ezután létesítendő földalatti közúti vasutak közlekedésére vonatkozó" szabályrendelet tervezetet. Néhány kisebb javítással azt elfogadták és felterjesztették a belügyminiszterhez jóváhagyásra. Egyetlen lényeges változtatást eszközöltek, nevezetesen, hogy — az ugyanakkor a felszíni vasutakra hozott rendelethez hasonlóan — a földalatti kocsikban se engedélyezzenek állóhelyet ; ezt a paragrafust a második módosításkor kihagyták a szabályzatból. A tanács által kidolgozott szabályrendeletet ugyanis a belügyminiszter utasítására többször át kellett dolgozni. Végül a törvényhatósági bizottság 1910 dec. 7-i ülésén fogadta el a szabályrendeletet, amelyet 1911 jan. 31-én terjesztettek fel a belügyminiszterhez jóváhagyásra. A Fővárosi Közlönyben közzétett szabályrendelet az 1896. évitől legnagyobbrészt a tanács és a rendőrség ellenőrzési jogának széleskörű biztosításában különbözött. Pl. a szolgálati utasításokat e rendelet értelmében a főváros és a rendőrség bírálja el, a kereskedelemügyi miniszter csak vitás esetekben dönt, de akkor is a belügyminiszterrel egyetértésben. Felemelték a forgalmi alkalmazottak korhatárát 20 évre, de kisebb felelősséggel járó munkákra engedélyezték 15 éves egyének alkalmazását. Külön pontok szabályozták a kocsivezető és a kalauz kötelességét. Ezek sem szellemükben, sem forgalmi szempontból nem álltak a korábbiakkal ellentétben. Az indítási jelet eszerint is a kalauz adta meg, de a veztő visszajelzett. Kikötötték, hogy a menetrendet a tanács a főkapitánnyal egyetértésben hagyja jóvá. A menetrend betartása ill. ellenőrizhetősége érdekében elrendelték, hogy a két végállomáson a zónaidőhöz igazított pontos órát kell felszerelni.

66 KÍSÉRLET ÖSSZEKAPCSOLT KOCSIK KÖZLEKEDTETÉSÉRE A földalatti vasút alkotói kezdettől fogva nagy forgalomra számítottak, s ezért már az első tervezetben felvetették a földalatti szerelvények közlekedtetésének gondolatát: „Egyelőre csak 2 percenként induló egyes kocsik, a forgalom nőttével pedig, ha a 28 ülő és 12 álló helyes kocsi már nem volna elegendő, vonattá kapcsolt két kocsi közlekednék"*

1 64. OLT Ker. Min. K 229, 658. cs. 1896—8 Alapszám 1758, 44160, 51293 és 58505 sz. ügyiratok 65. 45224 sz. 1887 nov. 2-i kormányhatósági szabályrendelet 9. §-a és a földalatti vasút részvénytársasággal kötött területhasználati szerződés 15. pontja 66. Vö. Bp. szfőv. törvényhatósági bizottságának 1896. évi kgy. jkve 283—4. p; 354. p., 1897. évi kgy. jkve 447. p., 1904. évi kgy. jkve 303. p., 1910. évi kgy. jkve 680—692. p.; Fővárosi Közlöny 1910. 90. sz. 2112—2120. p.; FLT IV. 1407/b VII 5900/910; II 1763/S96 67. Budapesten létesítendő földalatti villamos vasút tervezete Siemens & Halske-től, Bécs, 1893. 9. p. „A menetterv" c. fejezet