Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

III. Forgalom és üzemi élet 1923-ig - Forgalomszabályozás

felügyelőség tagjainak adnak ki.

60 A menetjegyek ellenőrzésével kapcsolatban kimondták, hogy ennek során nem szabad a közönséget indokolatlanul zaklatni. A jegyeket a peronrácsnál álló alkalmazott kezelte (lyukasztotta). Ellenőrzésre a kocsiban a kalauznak is át kellett adni a jegyet. A menetjegyek érvényességével kapcsolatos szabály a következő volt: „A menetjegy csak azon állomásról, amelyen váltotott, s csak a legközelebb induló kocsikon megszakítás nélkül folytatott egyszeri menetre érvényes." A megnyitáskor a nagy forgalomban ezt nem igen tarthatták be. Ha hinni lehet a korabeli újságoknak, az utas örülhetett, ha az ötödik, hatodik kocsira felszállhatott. Tilos volt megtelt kocsira felszállni. (Ezzel kapcsolatban megjegyezhető, hogy a földalatti vasút működésének első két hónapjában ezt az előírást sem lehetett betartani. Az ekkori rendőri jelentések beszámolnak arról, hogy 10—20 utassal is többen utaztak a kocsikban a megengedettnél. A képviselőházban 1896 jún. 12-én elhangzott interpelláció is hivatkozott a zsúfoltságra, a megengedett negyvenkét személy helyett nyolcvanan is utaztak egy kocsiban. A zsúfoltságot július végére sikerült a vasúttársaságnak megszüntetnie, ugyanis időközben a faburkolatú kocsik egy része is elkészült és így a megnyitás után közlekedő kilenc helyett tizenöt, majd később tizenhét kocsit közlekedhetett egyszerre).

61 A forgalmi szabályzat tiltotta a vasút állomásain és kocsijain a hangoskodást, botrányt okozó magatartást. A kocsikban mind az utasoknak, mind az alkalmazottaknak tilos volt dohányozniok. Az ablakok nyitva tartásával kapcsolatban az általános vasúti szabályt alkalmazták. Mint minden más villamosvasúti forgalmi szabályzatban, úgy a földalatti vasúiéban is előírták a robbanásveszélyes és nagyméretű tárgyak szállításának tilalmát. A szabályzat utolsó fejezete a kiszabható bírságokra ill. büntetésekre vonatkozott. Ezt a fejezetet sérelmezték leginkább a földalatti vasútra, a kereskedelemügyi miniszter által kiadott forgalmi szabályrendelet kapcsán a miniszter, Budapest főkapitánya és a belügyminiszter között kirobbant éles vita során. A rendelet értelmében ugyanis a kiszabott bírságokat a vasúti alkalmazottak be is hajthatták, ezt a főkapitány és a belügyminiszter egyaránt törvénytelennek nyilvánította. A szabályzat értelmében 1—50 korona bírság volt kiszabható a vasút berendezéseit szándékosan rongálókra, a jegy nélkül utazókra, a vágányra lépőkre, a jelzőharangot meghúzókra ill. a szabályzat rendelkezéseit be nem tartókra.

62 A főkapitány és a belügyminiszter kétségbe vonta a kereskedelemügyi miniszter jogát arra, hogy forgalmi szabályzatot adjon ki. Ezért a belügyminiszter a hozzá felterjesztett rendeletet nem erősítette meg. A főkapitánnyal egyetértésben a belügyminiszter nem tartotta szükségesnek a földalatti vasútra külön forgalmi utasítás kiadását; az 1893-ban 526. sz. alatt, a Budapest főváros területén levő, vagy azután létesítendő géperejű közúti vasutak közlekedése tárgyában kiadott szabályrendelet előírásait vonatkoztatták a földalatti vasútra is, arra való hivatkozással, hogy a földalatti villamos is közúti vasút. A két miniszter között folytatott éles hangú levelezés után a kérdést a minisztertanács elé kívánták vinni. A miniszterelnök felhívására tartott előzetes értekezleten az ügyet elsimították.

63 A forgalmi szabályzattal kapcsolatos nézeteltéréseket élesítette, hogy a viták idején két forgalmi zavar ill. hiba adódott a földalatti vasúton. 1896 jún. 15-én a Váczi körúti állomáson all psz. kocsi hibás indítás következtében összekoccant a 2 psz. kocsival. Sérülés nem történt A balesetben hibás ellenőrt elbocsájtották és 10 frt bírsággal sújtották, a csak másodsorban hibás peronőrt 2 frt bírsággal büntették. 60. Sok panaszra adott okot a szabadjegyek megtagadása a rendőrségtől. A vasutat azzal vádolták, hogy a bűnözőket védi, mert az őket üldöző rendőröket és detektíveket nem engedik ingyen utazni, ill. nem adnak ki részükre szabadjegyet. A vasút vezetői kifejtették, hogy a rendőri szervek szabadjeggyel sokkal inkább magukra vonhatják a figyelmet, de végül 20 db szabadjegyet mégis kiadtak a rendőrség részére. Vö. OLT Ker. Min. K 229, 658. cs. 1896—8 Alapszám 1758; 53359, 49513 sz. ügyiratok; 1892—97 évi Országgyűlés Képviselőházi Napló 33. k. 280—1. p. 1896 jún. 12-i ülés; Olay Lajos interpellációja a földalatti vasúttal kapcsolatban 61. Vö. 60 sz. lábjegyzetben idézett interpelláció, 7874 sz. 1896 júl. 7-én kelt jelentése a vasúti és hajózási főfelügyelőségnek a kereskedelemügyi miniszterhez; A kereskedelemügyi miniszter 1896 júl. 29-én kelt levéltervezete a belügyminiszterhez OLT Ker. Min. K 229, 658. cs. 1896—8 Alapszám 1758, 37763 és 46875 sz. ügyiratok 62. A budapesti földalatti villamos közúti vasút forgalmi szabályzata 8 p. KM archívum 63. Vö. OLT Ker. Min. K 229, 658. cs. 1896—8, Alapszám 1758, 59808, 58104, 49513, 25151 sz. ügyiratok; Alapszám 219 2890 és 8665 sz. ügyiratok