Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

II. A földalatti vasút terve és építése - A vasút építése

ligetbe újabb közúti vasútat nem engedélyeznek.

26 A szerződés 23. §-a mondta ki a főváros azon jogait, amelyek a későbbiekben a vállalattal és a kereskedelemügyi miniszterrel is éles vitákra adtak okot. Az idézett pont alapján, ha a vállalkozók részvénytársaságot alapítanak, a fővárosnak az alapszabályok jóváhagyásra bemutatandók. A fővárosnak az engedélyidő egész tartama alatt joga van az üzlet ellenőrzésére, beleértve az üzleti könyveket is. A vasútvállalat köteles évi leltárát és üzleti elszámolását a fővárosnak bemutatni. A szerződés a községi adók alóli mentességet arra az időre és olyan arányban adja meg, ahogyan az állami kedvezményeket a kormány. A budapesti földalatti villamos közúti vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyokiratot 1894 aug. 9-én adta ki a kereskedelemügyi miniszter. Az engedélyidő 90 évre szólt, 180 000 forint építési biztosíték letételét írták elő. Kikötötték, hogy az építésnél és az üzemnél felhasználandó anyagokat belföldön kell beszerezni, ez alól csak a kereskedelemügyi miniszter adhat felmentést. Engedélyesek éltek a területhasználati szerződésben és az engedélyokiratban biztosított jogukkal, és 1894 aug. 10-én tartott alakuló közgyűlésükön megalapították a „Budapesti földalatti villamos közúti vasút" részvénytársaságot. Alapítók a vasút engedélyesei, a BVVV és BKVT, az alaptőkét képező 36 000 db 100 frt névértékű részvényt 1894 aug. 10-ig lejegyezték. Az alapító közgyűlésen elhatározták, hogy a vasút üzemét az első 10 évben a BVVV-re bízzák, az Rt. igazgatóságát felhatalmazták az üzemszerződés megkötésére. A részvényeket a BVVV és BKVT fele-fele arányban birtokolta, az RT. igazgatóságában is ilyen arányban vettek részt a két vállalat képviselői. A földalatti vasút részvénytársaság alapszabályaival kapcsolatban a pénzügyminiszter hiányolta, hogy abból kimaradt a korábbi tárgyalásoknál kikötött megállapodás, hogy a részvények felét az 1897. évi mérleg közzététele előtt nem adhatják el. Erre vonatkozóan a két alapító társaság egybehangzó nyilatkozatot írt alá 1894 nov. 27-én. A földalatti vasút részvénytársaság alapszabályait a kereskedelemügyi miniszter 1894 dec. 2-án hagyta jóvá. A földalatti vasút részvénytársaságra átruházandó területhasználási szerződéssel és az alapszabály jóváhagyása kérdésében robbant ki a főváros és a kereskedelemügyi miniszter között a már említett vita. A főváros szerint a tanács joga az alapszabály jóváhagyása, ezt a miniszter nem helyeselte és ugyancsak nem értett egyet a fővárosnak az 1250. sz. 1894 okt. 17-én hozott döntésével arról, hogy az építési tőkéről a társaságot a főváros elszámoltatni kívánja. Az alapszabály jóváhagyása kérdésében az engedélyokirat a döntő, az csak a tanács véleményének meghallgatását írta elő. A tanács e kérdésekben a minisztert illetéktelennek tartotta nyilatkozni, ragaszkodott kikötéseihez, amelyek — szerintük — nincsenek ellentétben az eredeti területhasználati szerződéssel. A főváros elszámoltatási jogát hosszú, éles hangú levelezés után bírói úton kívánta érvényesíteni, de ettől végül elállt és beletörődött, hogy a szerződés 23. pontja alapján egy a helyszínre kiszálló bizottság útján vizsgálja át a földalatti vasút üzleti könyveit és számadásait.

27 A VASÚT ÉPÍTÉSE A földalatti vasút kivitelezésével az engedélyesek — a már említett tervátruházó megállapodás értelmében — a Siemens és Halske céget bízták meg. A föld-, beton- és felszerelési munkák elvégzésével a cég Wünsch Róbert budapesti vállalkozóval kötött szerződést. A vasút építésében még számos alvállalkozó is résztvett, pl. a burkolatbontásban, föld elszállításban, vasszerkezetek szerelésében stb. 26. Erre a pontra hivatkozva tiltakoztak — sikeresen — a BUR vasút városligeti szárnyvonalának építése ellen 1896 dec. 31-én kelt, a kereskedelemügyi miniszterhez intézett levelükben. L. OLT Ker. Min. K 229. 658. cs. 1897—8 Alapszám 219, 1029 sz. ügyirat 27. A kérdéssel kapcsolatosan 1. OLT és FLT anyagában a ker. min. 78910—94. IM. sz. rendelete; az ügyészség 2596/894 sz. jelentése; a jogügyi bizottság 1895 jan. 21-i jelentése, a tanács 48594 sz. határozata; a közgyűlés 374/895 sz., 359/896 sz., 570/897 sz., 1311/897 sz. határozata; ker. min. 28460/895 sz. és 41774/896 sz. rendelet; 598/F 1896 sz. földalatti részvénytársasági felterjesztés 2 Millenniumi Földalatti Vasút