Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

I. Előzmények - Budapest közlekedése az 1880—90-as években

I. ELŐZMÉNYEK BUDAPEST KÖZLEKEDÉSE AZ 1880—90-ES ÉVEKBEN Fővárosunk a XIX. század elejétől hatalmas fejlődésnek indult. 1869-re 280 000 lakosával a század elején elfoglalt 42. helyéről a 16.-ra ugrott az európai városok sorában. Különösen a Pest, Buda és Óbuda egyesítését

1 követő erőteljes urbanizációs folyamat hatott kedvezően a városi forgalom gyors ütemű növekedésére. A tömegközlekedési eszközök forgalma 1869-től 1880-ig majdnem kétszeresére, 1880-tól 1890-ig háromszorosára nőtt. Az első tömegközle/. táblázat A forgalom növekedése 1869 és 1900 között Időszak 1869—1880 1880—1890 1890—1900 Budapest lakosságának növekedése °/o-ban 32,25 36,57 44,82 A tömegközlekedési eszközök személyforgalmának növekekedése °Z-ban 74,36 202,28 181,67 kedési eszközök, az omnibuszok már 1832-ben megjelentek Pest utcáin; Budán csak a század 60-as éveitől közlekedtek a társaskocsik. Jelentős állomása volt a fővárosi tömegközlekedés történetének a lóvasút megindulása is 1866-ban. Az 1870-es évek elején már 32,2 km lóvasúti vonalhálózat volt Budapesten. 1870-ben helyezték üzembe fővárosunkban az első gépi erővel működő tömegközlekedési eszközt, a budai siklót. Ezt 1874-ben követte az ugyancsak gőzerejű fogaskerekű vasút. Az 1880-as évek végén az első elővárosi vasutakat is megépítették. 1887-ben ismét új közlekedési eszköz jelent meg Budapesten, a villamosvasút. 1887 nov. 28-tól, a Nyugati pályaudvar és a Király utca (Majakovszkij u.) között közlekedő keskenynyomtávolságú próbavillamos első útjától számítjuk a fővárosi villamosközlekedés megindulását. Az első két normál nyomtávolságú villamosvasutat két évvel később, 1889-ben nyitották meg. A fővárosi villamosvasutakat szépészeti okokból egészen 1893-ig kizárólag alsóvezetékes rendszerrel építették, ezután a külső vonalakon már alkalmazták a felsővezetékes áramszedést is. Az egyre bővülő villamoshálózat komoly konkurrenciát jelentett a lóvasútnak, 1892-től tárgyaltak a lóvasút villamosításáról. 1896—98 között — a margitszigetit kivéve — villamos üzeműre alakították át a lóvasúti vonalakat. Említettük, hogy a főváros egyesítését követően jelentős urbanizációs folyamat zajlott le Budapesten. Az 1870-ben megalakult Fővárosi 2. táblázat A városi vasutak hálózatának fejlődése 1870—1900 Ev A városi vasutak hálózat hossza, km 1870 1880 1890 1900 32,2 47,9 74,5 135,3 1. Az 1872. évi XXXVI. tc. alapján történt az egyesítés