Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

III. Forgalom és üzemi élet 1923-ig - Üzem, alkalmazottak

III. FORGALMI ÉS ÜZEMI ÉLET 1923-1G ÜZEM, ALKALMAZOTTAK A földalatti vasút üzemét a BVVV vezette. Az 1895 ápr. 17-én tíz évre kötött üzemeltetési szerződést többször meghosszabbították, gyakorlatilag 1918 novemberéig volt a földalatti vasút a BVVV kezelésében.

54 A földalatti vasútnak külön tisztviselői személyzete nem is volt, az adminisztrációs munkákat a BVVV alkalmazottai végezték. Az üzemszerződés alapján a földalatti vasútról külön üzleti könyvet vezettek, amelyet a FJFVV Rt-nek joga volt felülvizsgálni. Az üzemvezető társaság a helytelen üzemeltetésből eredő károkért szavatolt. A tulajdonos társaság az üzleti kiadások fejében évi 8000 frt általányt fizetett a BVVV-nek, ezen kívül a pályafelügyelet és fenntartás felmerülő tényleges, a forgalmi és kereskedelmi szolgálat kimutatható költségeit kellett megtéríteniük. Az egyes szolgálatok központi vezetéséért a fizetések 5%-ával járultak hozzá. A földalatti vasút forgalmi és műhelyi dolgozóinak bérét a fizetési ívek alapján teljes egészében a FJFVV Rt viselte. A vonatmozgósítás és műhelyszolgálat egyéb felmerülő költségei fejében minden teljesített kocsikilométer után 11,5 kr általányt fizettek a BVVV-nek. A kocsik, állomások és a pálya világításáért óránként egy 16 gyertya erejű izzólámpa után 1 kr-t, vagy a megfelelő áram egyenértékét tartoztak megtéríteni. A viteldíjakat az üzemvezető társaság bevételezte, „egy ezredtőli" jutalék levonása mellett utalta át a FJFVV Rt-nek. Minden egyéb bevételt (Deák téri kioszk bérlete, hirdetések stb.) a földalatti vasút részvénytársaság közvetlenül szedett be. A tulajdonos és az üzemeltető társaság negyedévenként számolt el. A FJFVV RT és a BVVV között 1906 febr. 12-én megkötött megállapodás a földalatti üzemét 1917 máj. l-ig ismét a BVVV-re bízta. A feltételeleket némileg módosították: az üzleti kiadások fejében 26 000 K-t

55 fizettek a továbbiakban, a kocsikilométerenkénti vonatmozgósítási és műhelyszolgálati általány összege 22,5 fillérre módosult, a világításért 5000 K általányt térítettek. Az 1917 áprilisában kötött meghosszabbító megállapodás is hasonló feltételeket tartalmazott, a kocsikilométerenként fizetendő általányt 18 fillérre szállították le. A kereskedelemügyi miniszter felhívására a földalatti vasút részvénytársaság alkalmazottai részére szolgálati utasításokat dolgoztak ki, elsősorban a forgalmi dolgozók számára, ennek első felterjesztésére a miniszterhez, még a vasút megnyitása előtt (1896 ápr. 12-én) sor került. Külön utasítás készült az egyes szolgálati ágak vezetői számára is. így pl. az áramfejlesztő telep vezetője, a pályafenntartási, a forgalmi, a kocsiszíni és műhelyszolgálat vezetője részére. Az 1896 dec. 17-én kelt utasítás 6. §-a az üzemvezetők és beosztottjaik viszonyát szabályozta, ebből idézünk: 54. 1905—6-ban a BKVT, hivatkozva az üzemviteli szerződésben biztosított jogára, ajánlatot tett a földalatti vasút további üzemeltetésére. Hosszabb alkudozások után amellett döntöttek, hogy a vasutat továbbra is a BVVV üzemeltesse. Vö. FLT XI. 1516 C. 1—2. doboz 3969, 1905 dec. 27-én kelt levele a BKVT-nek; A FJFVV Rt-igazgatóságának 1905 dec. 27-i ülésének jegyzőkönyve; 615/1906 sz. FJFVV üzemeltetésére elfogadott megállapodás 1906—1917. 55. Hivatalosan 1892-től vezették be a forint helyett a koronát; 1 ft=2 K;