Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

II. A földalatti vasút terve és építése - Fejlesztési tervek a századfordulón

14. ábra. A berlini földalatti vasút terve FEJLESZTÉST TERVEK A SZÁZADFORDULÓN A földalatti vasút építésével párhuzamosan Budapesten is napvilágot láttak újabb tervek földalatti vasútakra és gyorsvasúti hálózat kiépítésére. A teljesség igénye nélkül említünk meg néhányat. A városi hatóságok már a földalatti vasút terveinek megtárgyalásakor felvetették, hogy helyes lenne, ha az összeköttetésbe kerülne a későbbiekben a Duna-parti és a bal parti vasúttal.

51 A millenniumi földalatti vasúthoz csatlakozott volna Braunecker Lamoral és Visnovszky Sándor terve, amely 1896-ra készült el. Eredetileg négy Duna alatti alagút építésre kértek engedélyt még 1893-ban. Ezek közül az Országház előtti építésére meg is kapták az előmunkálati engedélyt. A Duna alatt 8 m széles, 10,5 m magas alagútban gyalogos és kocsiközlekedés is lett volna a villamos mellett. A vasúti alagutat a Deák tértől a Pálffy térig 3 km hosszban kívánták megépíteni. A Pálffy téri felszíni végállomáson a villamos vasút találkozott volna az esztergomi, a szentendrei és a tervezett visegrádi hév-vei. Az útvonal terve: Deák tér, Bazilika, Széchenyi tér, Országház, Bomba tér, Margit rakpart, Pálffy tér volt. A földalatti vasútnak a leendő Eskü téri hídig (Erzsébet híd) ill. a Kossuth L. utcán át a Múzeum krt-ig történő meghosszabbításáról 1899-ben tárgyaltak. A fővárosi hatóságok pártolták a javaslatot, felhívták a földalatti vasúti részvénytársaságot részletes tervek ki51. FLT IV 1407/b II 348/94 1894—3506—315—11 és 10248 sz. ügyírat 3 Millenniumi Földalatti Vasút 33