Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

II. A földalatti vasút terve és építése - Hazai és külföldi sikerek

Ferenc József is utazott még egyszer a budapesti földalatti villamoson, 1897 szeptember 20-án II. Vilmos német császár kíséretében. A vasút nevének megváltoztatásával volt kapcsolatos a földalatti vasút részvénytársaság első alapszabály módosítása. A főváros tanácsa a részvénytársaság értesítésére 1896 aug. 13-i üléséből kelt levelében jelentette a kereskedelemügyi miniszternek, hogy a névváltoztatással kapcsolatban hozzájárultak az alapszabály 1. §-ának megváltoztatásához. A részvénytársaság aug. 22-i levelében a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulását is kérte, amelyet természetesen meg is kaptak.

46 A vasút új neve Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. lett, rövidítése: FJFVV Rt. A budapesti földalatti vasút nemcsak a hazai szakemberek és a hazánkba látogató külföldiek körében keltett feltűnést, hanem az 1900-as párisi világkiállításon is. A kiállításon való részvétel előkészületeiről és az ott aratott sikerről csak igen szűkszavúan számoltak be a vasút rendes közgyűlésein. Az 1899. üzletévi jelentésben olvasható: „Az illetékes hatóságok megkeresése folytán gondoskodtunk továbbá arról is, hogy földalatti vasútunk az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon méltó módon legyen bemutatva." Az 1900-as üzletévijelentésben az elért sikerről így számoltak be: ,,Az illetékes tényezők kívánságára résztvettünk az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon, a hol vasutunk megérdemelt figyelemben részesült." A kiállításon a földalatti vasút műszaki rajzain, az építkezést bemutató fényképeken kívül az alagút egy részének 1 : 1 arányú modelljét és egy faburkolatú motorkocsit állítottak ki. Különösen a motorkocsi görbített hossztartós megoldása keltett nagy feltűnést.

47 A világkiállításon földalatti villamos vasútunk aranyérmet nyert. A budapesti földalatti vasút megérdemelten aratott sikert, hiszen amellett, hogy a kontinensen az első elektromos üzemű földalatti vasút volt, valóban időtálló és biztonságos műszaki megoldásokkal épült, amint azt történetének közel nyolc évtizede alatt bebizonyította. Európai viszonylatban hat évvel követte az első londoni földalatti villamost (Londonban nyitották meg 1863-ban a világ első, még gőzüzemű földalatti vasútját is) és négy évvel előzte meg a párizsi földalatti villamost. Létrehozásakor a világ nagyvárosaiban a már ekkor jelentkező forgalmi problémák miatt egyre több terv született földalatti vasutakra, sőt gyorsvasúti hálózatokra is.

48 A budapesti földalatti vasút mintául szolgálhatott és szolgált is. Berlinben a Potsdamer Platz és a Schlossbrücke között építendő földalatti villamos vasút műleírásában a tervet kidolgozó Siemens és Halske cég többször is hivatkozott a budapesti példára. Hasonló megoldásokat kívántak alkalmazni többek között az alagút oldalfalainak, a tetőtartóknak, a tetőborítás kialakításánál, a szigetelés módjánál. A csatornák áthelyezésével kapcsolatban is hivatkoztak a budapesti vasút építésére.

49 Az 1900-as világkiállítás idején megnyitott párizsi földalatti vasúttal kapcsolatban is említették a budapesti mintát. Megemlíthető még egy érdeklődés. 1901-ben Hannover város magisztrátusa fordult levélben Budapest tanácsához, levelükben tudakozódtak a földalatti vasút rendszere, építési költségei felől.

50 46. OLT Ker. Min. K 229. 658. cs. 1896—8 Alapszám 1758 25138 sz. és 55938. sz. ügyirat 47. Magyarország a párizsi világkiállításon 1900. 138—9. p. 48. Pl. N. J. ].: Földalatti vasutak, MMép. Egyl. Heti Értesítője 1893. 24—25. p.; Nagy Ignác: Földalatti vasút Párizsban, MMÉp. Egyl. Közi. 1894. 239—40. p.; Sch. J.: Földalatti vasút New-Yorkban, MMÉp. Egyl. Heti Értesítője 1895. 33—5. p. 49. Erläuterungen zum Entwürfe für die Elektrische Stadtbahn in Berlin von Siemens & Halske 15 p. 4 melléklet 50. FLT IV 1407/b II 348/94; 1901-57538-698-V. sz. ügyirat, Hannover, 23. Aug. 1901. 8799 sz. levél