Csillag Miklós - Varró József: „Franz I” a Császári-Királyi Szabadalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság első gőzhajója (A Közlekedési Múzeum Közleményei 3. Budapest, 1968)

A „FRANZ I" nevű gőzhajó megszületésének és további sorsának története

2. A „FRANZ I" NEVŰ GŐZHAJÓ MEGSZÜLETÉSÉNEK ÉS TOVÁBBI SORSÁNAK TÖRTÉNETE ,,Bár szűnne meg minden embetteli 's barommali vontatás a' Dunán, 's ez ki-, rekesztől eg gőz erejével eszközöltetnék, vagy inkább szűnne meg Magyarországban minden illyféle munka 's pótoltatnék erőművek által; azon száz meg száz ezer kéz pedig, melly így megszabadulna, bár fordíttatnék szabad alku után mocsárink szárítására, utaink csinálására, vízcsatornák készítésére s a"t." Széchenyi [4] Az osztrák kormány és a bécsi udvar - követei és egyéb hírszolgálata útján - tájékozott volt a gőzerő felhasználásáról a külföldi tengeri-, és belhajózásban és a közlekedés ezirányú fejlődéséről. Felismerték, hogy minden tekintetben mily nagy értéket jelentene a Monarchiának, ha sikerülne ezt az új találmányt a Dunán az államgazdaság szolgálatába állítani, és teljesítőképes gőzhajózással gyors és olcsó összeköttetést teremteni Kelet és Nyugat felé. Az akkori lassú és kényelmetlen utazás és az áruszállítás bizonytalansága indította I. Ferenc császárt arra, hogy 1813. július 7-én „Hirdetmény"-t bocsásson ki, melyben kizárólagos szabadalmat biztosít annak, aki terhelt hajónak folyás ellenében való előhaladását „állati erő nélkül" tudja biztosítani. Mivel ez az első felhívás eredménytelen maradt, ezt egy 1817. november n-én kelt Udvari Kereskedelmi Bizottsági „Határozat"-tal megismételte. Ez a Határozat kiterjesztette a kilátásba helyezett szabadalom érvényét a Monarchia összes folyamaira, valamint a Monarchia tengeri kikötőinek egymásközti forgalmára. Eme újbóli felhívásra egész sereg tervet nyújtottak be a szabadalom elnyerése céljából. Ezek nagyrésze azonban hamarosan hasznavehetetlennek bizonyult. Csak két férfinak sikerült szabadalmat nyerni gőzhajónak a Dunán való járatására. Az egyik magyar ember volt: Bernhard Antal pécsi polgár, aki a saját tervei alapján a Dráva mellett megépített „CAROLINA" nevű, lapátkerekes gőzhajójára - az 1817. és 1818. évi próbautak után - kapott szabadalmat; 1820-ban Pesten tartott fenn helyijáratot Óbudára, 1821-ben a Dráván átkelési járatot. Vállalkozása azonban nem járt tartós eredménnyel [5]. A másik férfi a Párizsból jött Chevalier de S a i n t L e o n, aki az 1818-ban elkészült „DONAU" nevű gőzhajójára kapott hajózási engedélyt és szabadalmat. Ez a vállalkozás is rövid életű volt.