Csillag Miklós - Varró József: „Franz I” a Császári-Királyi Szabadalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság első gőzhajója (A Közlekedési Múzeum Közleményei 3. Budapest, 1968)

A „FRANZ I" nevű gőzhajó megszületésének és további sorsának története

Tehát a hajót Óbudán meghosszabbították és bordázatát megerősítet­ték [19]. Ugyanezen jelentésből tudjuk meg azt is, hogy a Társaság csak 1835-ben vette legelőször saját kezelésbe hajóit. 1836-ban - a „Jelenkor"-ban közölt híradásból [24] megtudjuk, hogy a 60 LE-s „FRANZ I" nevű gőzhajó kapitánya G 1 i c i á n J. volt, s a hajó a Duna alsó részén Skela Gladova és Hirsova közt a jobb parton a török részen tartja fenn a közlekedést, hogy összeköttetésben legyen a Konstantinápolyból rendszeresen járó 100 LE-s „I FERDINÁND" nevű gőzhajóval. A „Társalkodó" c. folyóirat ez évben [25] írja, hogy „az óbudai sziget felső torkolatja 1834-ben bekaróztatott, miáltal a telelő hajók a torló jégtől biz­tosíttattak". E lap is megemlíti, hogy a „FRANZ I" ott volt az óbudai ágban partra húzva, javításban, s a kis vízállás miatt nem tudják vízrebocsátani, mert a 4 láb merülésű hajónak 8 láb víz kell. Ezért kellett a „Vidra" nevű kotróhajó­nak ott kotorni és a vízmedret ilyképp mélyíteni. 1836. év végén újra Óbudán telel a „FRANZ I" és csak 1837 március elején indult újra al-dunai útjára, de már vitorlával. Erről így ír a „Jelenkor" [26] : „Március i-én reggel »I Ferencz« gőzhajó kedvező széllel először iramlott le vitorlásán Aldunánkra. Tudomásunkra, legalább biro­dalmunk vizein, még az Adriát sem véve ki, ez első eset, hol gőzha­jóra vitorlákat illesztenek s gőz és szél-erő párosíttatik hajó haj­tásra." Ekkor kaphatta második árbocát. Az al-dunai, sziklapadokkal teli sza­kaszra való tekintettel, kutatják, hogyan lehetne a hajók merülését csökkenteni. Erre mutat az alábbi hír: „Minden dologhoz értő megegyezik abban, hogy eddigi hajóink a tengeri hajók alakját viselik, sokkal nagyobb testűek, mintha testük alacsonyabb, s a fa alkotmány könnyebb fábul volna, ez utóbbi esetben a hajó nem merül oly mélyen vízbe s csak ez által érhetni el majdan Orsovát." [27] Egy ez évi (1837) újságban közölt menetrendből [28] tudjuk meg, hogy a „FRANZ I" nevű gőzhajó új kapitánya: Ferro Dominik Károly. A 3. számú képünk - mely egy, a Közlekedési Múzeum tulajdonában levő, 1864­ben készült eredeti nyomat fotókópiája - Ferro kapitányt már mint a Társaság pesti hajózási felügyelőjét ábrázolja. i83ç-ben még mindig Ferro a „FRANZ I" kapitánya. Róla írja a „Jelen­kor" a következő kis történetet [29] : „midőn Paks mellett október 21-én mintegy 10 óra tájban holdfénynél, víz alatt levő s következőleg nem látható fába, vagy malom cölöpbe ütközvén, lyukat kapott, azonnal zátonyra hajtatá hajója s a víz benyomulást szivattyúzás és egyéb célszerű intézkedés által annyira gátlá, hogy az utasokat minden veszély nélkül partra, az árukat pedig más, rögtön odabocsátott hajóra szállíttatá. Másnap reggel az utasokat külön fogadott szekereken rendeltetési helyükre viteté, az árukat pedig célszerű szellőztetés által végképi elromlástól megmenté. Áltáljában olly mun­kásságot fejte ki azon alkalomkor a nevezett kapitány s annyi lélekéberséget tanúsíta, hogy valamennyi utazó ki akkor a gőzösön volt, legbensőbb hálás megismerésre tarthatja magát kö­telezettnek. Ezért a kapitányt valamennyi utas legnagyobb hálával illeté."

Next

/
Oldalképek
Tartalom