Szekeres József: Ganz Ábrahám és a magyar közlekedési technika (A Közlekedési Múzeum Füzetei 3. Budapest, 1968)

I. Ganz vándorútja és budai gyáralapítása

kentse azt a részesedést, amely az 1843-ban létrejött megállapodás alapján Ganzot illette. Ö ez ellen tiltakozott, de a vita vége az lett, hogy kivált a Hengermalom öntödéjéből (9). Minden károsodás nélkül tehette ezt, mert csaknem 6000 forint összegyűjtött pénz felett rendelkezett. Az öntödei termékek iránti hatalmas kereslet és készpénze lehetővé tette, hogy hozzákezdjen saját gyárépítésének előkészítéséhez. Ganz tehát eljutott odáig, hogy álmai megvalósítását — amivel svájci, francia, osztrák és olasz földön hiába kísérletezett — itt, hazánkban kezdje meg. * * * 1845. január 20-án éppen tizenegyedszer árverezte Türnböck János városi tanácsnok a vízivárosi Királyhegy utca 336. sz. ingatlanát, amely a tönkrement Fleischbauer vízimolnár tulajdonát képezte. Az egyszerű építményért igen magas kikiáltási árat állapítottak meg, amit a budai polgárok nem voltak hajlandók megadni. Már úgy látszott, hogy ez az árverés is eredménytelen lesz, amikor egy 30 év körüli, magyar ruhába öltözött, de német nyelven beszélő fiatalember tett komoly ajánlatot. A polgárok sajnálkozva összenéztek, és mivel más vevő nem akadt, a kikiáltó kalapácsának harmadik koppanása Ganzot tette meg a kis objektum tulajdonosává (10). * * * Magyarországon az 1840-es években a vasöntés és a vaskohászat még igen elmaradott állapotban volt. A jövő kapitalista fejlődésének csírái már megvoltak ugyan a társadalomban, mégis az ország vas- és gépipari áruszükséglete, amely elsősorban mezőgazdasági eszközök és gépek formájában jelentkezett, még igen kismértékű. De még ezt a kis keresletet is igyekeztek az osztrák birodalom iparilag fejlettebb részeinek gyárosai, kereskedői a saját áruikból kielégíteni. így támasztottak versenyt, és szorították az országon belül már meglevő, de még fejletlen vases gépipart. A negyvenes évek második felében az Iparegyesület, majd a Védegylet és a Gyáralapító Társaság egyforma lelkesedéssel igyekezett a külföldi, főleg osztrák versenytől megvédeni a gyenge magyar ipart, és új gyárak alapításával megteremteni a hiányzó gyáripart. A világszerte megerősödő és fellendülő kapitalizmus hatására tehát Magyarországon is bizonyos fejlődés indult meg. A magyar búza és liszt külföldi eladása jó üzleti lehetőségeket biztosított. Ez fellendítette a gabonatermelést — amelynek korábban a feudális termelési viszonyok közötti továbbfokozódását nem láttak lehetségesnek —, egyben pedig a korszerű malomipar kialakulásához is vezetett. A mezőgazdasági ipar termékeit is felvásárolták külföldön. A nagyobb árukereslet