Szekeres József: Ganz Ábrahám és a magyar közlekedési technika (A Közlekedési Múzeum Füzetei 3. Budapest, 1968)

III. Kéregöntésű kerékgyártás megkezdése

É V Nagy kerék (db) Kis kerék (db) összesen (db) 1860. 5 055 2 070 7 125 1861. 7 123 2 710 9 833 1862. 11 511 2 600 14 111 1863. 6 075 2 300 8 375 1864. 6 613 2 024 8 637 1865. 14 257 1 910 16 167 1866. 14 357 2 601 16 958 1867. 20 416 2 562 22 978 Az 1863. és 1864. években az állandóan felfelé ívelő adatsor megtorpan, de 1865-ben már ismét egyenes vonalú a fejlődés. Az időleges visszaesést a Monarchiában bekövetkezett válság okozta ; ebben a két évben alig néhány száz kereket tudott eladni az osztrák vasutaknak. 1865-ben a vasútépítések folytatódtak. Ganz azonban, távolabbi piacokat is felkeresett. Próbaidőre Olasz- és Oroszországba szállított kerekeket, amelyek beváltak, és Oroszországból jelentős megrendeléseket kapott. Sok hazai vasúttársaságnál csak úgy tudott megrendelést elérni, ha részvényeket vásárolt. Az 1866-ban kitört porosz—osztrák háború semmiféle zavart nem okozott üzleti ügyeiben. A kiegyezést követő évekre pedig már előre bőven ellátták rendeléssel, és a kormány jóindulatára is számíthatott. Ebben az időszakban a gyár főbb adatai is a kedvező fejlődést mutatják (68): Év Munkások száma Termelés (q) Év Munkások száma összesen ebből kerék 1861. 243 82 692 53 578 1862. 268 88 346 79 466 1863. 220 76 589 45 650 1864. 254 89 000 47 774 1865. 322 112 049 93 182 1866. 343 105 884 96 546 1867. 371 147 370 132 744 Az öntvény- (vízcsövek, rácsozatok, kályhák stb.) és keréktermelés jelentőségét egybevetve, elsősorban szembeötlő, hogy az öntvények főleg belföldre kerültek, míg a kerekek zömükben az országon kívülre. Itt különösen az a két év érdekes, amikor a kerékmegrendelésekben átmeneti visszaesés következett be. 1863-ban a még 31 000 q öntvény termelése úgy-ahogy pótolta a kerék kiesését, és biztosította a gyár foglalkoztatottságát, de nyilvánvaló, hogy egyedül az öntvénytermelés, vagyis a kizárólag belföldi piacra történő gyártás sem az állandó foglalkoztatottságot, sem a fejlődést, de a nyereséges termelést sem biztosította volna. Ezért helyes volt Ganz üzleti politikája, hogy amint meg-