Szekeres József: Ganz Ábrahám és a magyar közlekedési technika (A Közlekedési Múzeum Füzetei 3. Budapest, 1968)

II. Ganz üzemének története 1845-től a kéregöntésű kerékgyártás megkezdéséig

mozzanatai a jellemzők. Ganz a későbbi évek során éppen az ebben az időszakban elért eredményekre támaszkodott gyárbővítő tevékenységében. A szabadságharc leverése után az önálló magyar kormányszerveket felszámolták. A Schwarzenberg-kormány gazdaságpolitikájában tudatosan alkalmazta a többszáz évvel korábban már kialakult osztrák szempontokat Magyarországgal szemben. Magyarországot a birodalom olcsó élelmiszer-termelőjének és -szállítójának tekintették. Ezért az osztrák hatóságok gyáripari vállalkozásokra csak erősen vonakodva adtak működési engedélyt. A hatóságok által támasztott akadályokon túl az ország gazdasági kiszolgáltatottsága, az ipari vállalkozásokhoz nélkülözhetetlen pénztőke hiánya, a szűk belső piac mindennél jobban gátolta az önálló magyar ipar kialakulását, és a meglevő üzemek továbbfejlődését. Az osztrák hatóságok betiltották az iparpártoló egyesületeket, beszüntették a nemzeti önállóságot és az önálló ipari fejlődést követelő lapok megjelenését. Ilyen körülmények között az 1840-es években megindult ipari fejlődés visszahanyatlott, az ipari üzemek többsége válságba került (28). A gazdasági nehézségeken felül az abszolutizmus növekvő adóterhei elsorvasztották a fiatal üzemek gazdasági erejét. Az 1850-es év második felének és az 1851-es év első öt hónapjának üzletmenete Ganzot meggyőzte, hogy a viszonyok kedvezőtlensége lassan teljes anyagi ellenállóerejét felemészti, és biztos pusztulásnak néz elébe. Ezért 1851 júniusában betársult Marquart Frigyes szászkai bánya- és vaskohóvállalatába. Marquart, mint később kitűnt, közönséges szélhámos volt. De Ganzot szerencséje most sem hagyta cserben, mert a megvásárolt földterület mélyében nagy tömegű, jó minőségű vasat és rezet találtak. Az állandóan napirenden levő vitás kérdések miatt Ganz szinte folyton úton volt Szászka és Buda között. A szászkai vállalkozás Ganz részére nem járt eredménnyel, ellenkezőleg — a budai öntöde legrosszabb üzletmenete idején 27 000 forint készpénzét vette igénybe. A hatalmas pénztőke éveken át tartó kiesése nagymértékben fékezte Ganz tevékenységét, sőt egy ideig anyagi pusztulással is fenyegette. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel volt képes helyzetét újból megszilárdítani és folytatni felemelkedését. A szászkai próbálkozás sikertelenségének oka — a szélhámos Marquart pénzpocsékolásán és hozzá nem értésén kívül — a beruházási költségeket fedező tőke hiánya volt. A nyersvas-termelés Ganz legnagyobb erőfeszítései ellenére sem indult meg. Valami mindig hiányzott, aminek a pótlására pénzre lett volna szükség. Ez azonban Marquartnak egyáltalában nem volt, Ganznak pedig egyre kevesebb. Az új társ részese-