Gadanecz Béla: Közlekedési dolgozók a magyarországi munkásmozgalomban (A Közlekedési Múzeum Füzetei 1. Budapest, 1967)

ellen harcoló vasúti munkások mozgalmának erkölcsi és politikai támogatására sietett. 1920 tavaszán és nyarán a Glatter József volt ferencvárosi mozdonyvezető által irányított — vasutasokból és hajósokból szervezett — kommunista sejt is bekapcsolódott az illegális kommunista röplapok terjesztésébe, az üldözött és mártírhalált halt vasutasok hozzátartozóinak anyagi támogatásába. Az ellenforradalmi rendszerbe beépülni törekvő jobboldali szociáldemokrata vezetőknek is mind kellemetlenebb lett a vasúti munkások erősödő illegális mozgalma, ezért 1921 decemberében, a Bethlen-Peyer paktumban a hatalom követelésére könnyen lemondtak a vasutasok önálló szervezéséről. A tablón látható fotókópiák: az 1919. október 2-án újra megjelenő Magyar Vasutas címoldala, a Kommunisták Magyarországi Pártja „Vasutasok! Elvtársak!" kezdetű röplapja, bírói ítélet Glatter József és társainak ügyében, a Bethlen-Peyer paktum vasutasokra vonatkozó szakasza. Az osztályharcos alapon szervezkedő, kommunista és szociáldemokrata röplapokat terjesztő vasutasoktól való félelemről tanúskodnak a tárlóban elhelyezett „Szigorúan Bizalmas" jelzéssel ellátott MÁV ügyiratok, jegyzőkönyvek, a m. kir. miniszterelnök és a MÁV elnökigazgató bizalmas levelei. Itt látható egy üzenet, amelyet 1965-ben Fülöp Ferenc, a pécsi MÁV igazgatóság III. osztályának főnöke a hivatali szobájában levő falióra fadobozában talált meg. Szövege a következő: „1920. április 3. Ezen órát javította Daubek András MÁV asztalos nyomorult ifjú, reakciós és keresztény elvakult világba. Bizton tudom, hogy az írás olvasója már utálattal fog a múlt időkre visszagondolni, mert már csak akkor szociális világ lesz, úgy hiszem." A szovjet kormány a levert Tanácsköztársaság többszáz elítélt vezetőjét — közöttük számos közlekedési és hírközlési munkást — kiragadott az ellenforradalom karmaiból. A képen a kicseréltek egy csoportja: Landler Ernő ügyvéd, Bíró Béla mozdonyvezető, Klich Ferenc postai műszerész, Rományi Margit és Pálinkás Margit postai kezelőnő és mások. A Magyar Vasutas cikkeit gyakran törölte a cenzúra. Amikor a kormány 1921 szeptemberében betiltotta a vasutasok népszerű újságját, az osztályharcos vasúti munkások megjelentették a Vasutas-t, ennek betiltása után a Jelző és a Lámpa című időszaki lapokat. 1923—1924-ben Mi könyvtárunk címen adtak ki agitációs füzeteket. A szaklapokból készült fotómontázs szomszédságában látható a mozgalom két vezetőjének, Pászti Károlynak és Váradi Jenőnek a fényképe. Az illegálisan megjelenő Kommün 1922. július 26-i száma vezércikkben méltatta az osztályharcos vasutas mozgalom jelentőségét. A Nemzetközi Szállítómunkás Szövetség (ITF) Értesítője foglalkozott a Vasutas, a Lámpa és a Jelző című lapok betiltásával, erélyesen tiltakozott a fehérterror ellen.