Gadanecz Béla: Közlekedési dolgozók a magyarországi munkásmozgalomban (A Közlekedési Múzeum Füzetei 1. Budapest, 1967)

kásáit. Landler Jenő ezen a gyűlésen jelentette be, hogy a sztrájk tapasztalatai és tanulságai késztették a szociáldemokrata mozgalomhoz való csatlakozásra.. A sztrájk brutális letörése és a forgalom megindítása után az igazgatóságok ötszáz sztrájkólót elbocsátottak, százhúsz ellen bűnvádi eljárást indítottak. A tárlóban elhelyezett okmányok tanúsítják: a visszavett alkalmazottakat megeskettették, hogy semmiféle egyesületnek és szövetségnek soha többé tagjai nem lesznek. Nyolc hónappal a sztrájk letörése után ennek ellenére meghallgatásra talált a Magyar Vasutas „Villamos kartársainkhoz!" című vezércikke, amelyben Landler Jenő illegális szabadszervezet alakítására szólította a villamosvasutasokat. Küzdelem a szakszervezetekért A huszadik század első éveiben a közlekedési dolgozók körében erőteljes szociáldemokrata szervezkedés kezdődött. Megjelentek a magyarországi közlekedési dolgozók első szociáldemokrata szaklapjai (Kocsisok Lapja, Magyar Vasutas). A sztrájkok tanulságai, a Magyar Vasutas köré tömörült szervezett munkások eredményes harca élet- és munkakörülményeik javításáért, valamint a szociáldemokrata vasutasok felvilágosító munkája napról-napra több vasutas dolgozóval értette meg az osztályharcos alapon való szervezkedés szükségességét. 1905-ben a műhelyi, a fűtőházi és szertári munkások mellett egyre több rendszeresített és kinevezett vasutas tekintett bizalommal a Magyar Vasutasra. A közzétett okmányokból többek között megtudjuk azt is, hogy az államrendőrség budapesti főkapitánya nvjnden fővárosi vasutas munkásgyűlésről jelentést készített a MÁV igazgatóság részére. A Vasúti Munkások Országos Szövetsége — a vasúti munkások első legális szervezete — 1906. május 6-án tartotta alakuló kongresszusát. Első elnöke Kiss Miklós faesztergályos, a Keleti Műszaki Kocsihivatal műhelymunkása. (Fényképe a Fegyverbe proletárok! című tablón látható. A Tanácsköztársaság idején ő volt Budapest katonai parancsnoka.) A VMOSZ néhány hónap alatt a magyarországi munkásmozgalom egyik legerősebb és legharcosabb szakszervezetévé fejlődött. 1906 decemberében — 17 966 taggal —; az ország negyedik legnagyobb szakszervezete. A szövetség hivatalos lapja, a 18 000 példányban megjelenő Magyar Vasutas 1906 végén Magyarország legnagyobb példányszámban megjelenő szakszervezeti hetilapja. Emellett a szövetség német és horvát nyelven is megjelentette lapjait és röpiratait. A tárlóban van elhelyezve többek között a VMOSZ alapszabálya, jelvénye, több röpirata és a Magyar Vasutas néhány példánya. A kormány és a MÁV igazgatóság a vasutas munkásszervezetek eltipi'ására készült. A minisztertanács 1907. április 4-i ülését követően fokozódott a VMOSZ helyi csoportjai és vezetői elleni hajsza. A tablón látható a temesvári vasutasok elbocsátott vezetőinek csoportképe. A küzdelem folytatódott. A tablón és a tárlóban levő okmányok — bizalmas MÁV iratok — tanúsítják, hogy a szociáldemokrata vasutasok vezetői már 1907 tavaszán megkezdték az Országos Lapbizottság irányítása alatt működő vasutas szakszervezetek kiépítését. A Déli Vasút