Mészáros Vince: Martin Lajos, a repülés magyar úttörője (A Közlekedési Múzeum Füzetei 5., 1976)
VII. Martin munkásságának társadalmi visszhangja 41
VII. MARTIN MUNKÁSSÁGÁNAK TÁRSADALMI VISSZHANGJA Martin akadémiai székfoglalójának a természettudományok iránt érdeklődők körében élénk visszhangja volt. Akkoriban, a 19. sz. derekán a hazai természettudósok és műszaki szakemberek nézeteiben még uralkodó volt az a felfogás, hogy a levegőnél nehezebb szerkezet tartósan nem repülhet, a léghajózásé a jövő. Voltak ezért, akik Martin fejtegetéseire lekicsinylően legyintettek és később is ellenérzéssel értékelték munkásságát. De voltak olyanok is, akiket lelkesített a nagy eszme. A jelek szerint pl. Jókai Mór — aki nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel kora természettudományos eredményeit — indítást kapott tőle egy repülőgépközpontú regény megírására, s Martin alakja szolgálhatott modellül a „Jövő század regényé"-ben a repülőgépet feltaláló Tatrangi Dávid alakjának megformálásához. ' Maga Martin elvonultan folytatta munkáját, s székfoglaló értekezésének közreadása után több mint negyedszázadig nem lépett nyilvánosság elé a repülés témájával. Szűkebb lakóhelyének, Kolozsvárnak közérdeklődése azonban figyelemmel kísérte munkáját, s végre is 1888-ban engedett az „Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztálya" felkérésének és 1888. március 25-én megkezdte öt éven át folytatott előadássorozatát a repülés kérdéséről, „A madárrepülés általános elmélete" és „A repülésről" címmel. Az Erdélyi Múzeumegyesület ugyanis „nemcsak a muzeális értékek összegyűjtésével és megőrzésével, hanem a tudományos eszmék hűséges szolgálatával s távlatokat nyitó kutatómunkájával is megbecsülésre méltó örökséget hagyományozott nemzetünkre" (51). A múzeumegyesület Martinnak a repülésre vonatkozó, tanulmánnyá szélesített előadásait ki is adta. A század utolsó évtizedére az egész társadalomban általánossá vált az érdeklődés a repülés iránt. Martin munkássága túlgyűrűzött a kolozsvári sajtón. A Bécsi Repüléstechnikai Egyesület 1892. január 30-i ülésén Kari Miller, az egyesület titkára ismertette a múzeumegyesület kiadványa alapján „A madárrepülés általános elmélete" c. értekezését, és Martint tagjai sorába választotta. Budapesten a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet meghívására először 1893. december 12-én tartott előadást kísérleteiről. 1895 májusában ismét a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben ismertette újabb eredményeit, majd a Mathematikai és Physikai Társulatban tartott előadást a repülésről. Munkásságáról beszámoltak a Technológiai Lapok — a
