Mészáros Vince: Martin Lajos, a repülés magyar úttörője (A Közlekedési Múzeum Füzetei 5., 1976)

V. A „lebegő kerék” és lebegő kísérletek 30

í

1 i <v<^ i i j. ^l N. m ELSŐ FERENCZ JÓZSEF AUSZTRIAI CSÁSZÁR MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA Mntólul;<tüf oSj»t vnmaí^ mMtatWt, f.it iffel. (k-s}.j ) m MP „(,. . f.«,l.l«l<!« * »;•>« A „Lebegő szárny" magyar szabadalmi okmányának címoldala szerre emlékeztet. Elvileg azonban inkább egy sokágú, „önbeálló", keskeny szárnyelemekből képzett légcsavarrendszernek tekinthető. Ez a megoldás több vonatkozásban is kedvező eredményekkel biztatott. Már 1893 júliusában elkészült az új elképzelést megvalósító „lebegő kerék" első laboratóriumi kísérleti modellje. Az ábrán is bemutatott tizenkét lapátú mintakerék méreteit Martin „A lebegő kerék bemutatása" c. tanulmánya részletesen közli. Működési elve az ábrán jól követhető, ezért részletes leírását mellőzzük. A laboratóriumi modell célja az volt — mint írja —, hogy „egyfelől az eszme kivihetőségét constatalja s másfelől a kérdést tisztázzam, vájjon igazolja-e a tapasztalás a formulákat, melyeket én tisztán elméleti úton lefejtettem volt" (43). Érdemes megemlíteni, hogy a mintakerék súlya, kerettel együtt mindössze 3 kp volt. 31