Horvai Károlyné: Clark Ádám (A Közlekedési Múzeum Füzetei 4., 1968)

I. A „Vidra” 3

császár, II. Frigyes Vilmos porosz kiráy és Sándor orosz cár — mindent elkövetnek, hogy a feudális rendszert megerősítsék, s a haladó mozgalmakat elnyomják országaikban. Ennek ellenére Európaszerte nyugtalan erők feszegetik a letűnőben levő feudális világot. Szabadságharcok, parasztfölkelések, munkásmozgalmak. Csak a főnemesség és a vele azonos érdekű nemesség nem akarta észrevenni a Monarchiában, hogy körülötte megváltozik az élet. Pedig az új idők szele Magyarországon is fújni kezdett. Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen feláll Széchenyi István, s tört magyarsággal felajánlja egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Az 1830-as esztendőben megjelenik „Hitel" című munkája, amelyben felhívja a figyelmet, hogy hitel nélkül nem lehet korszerű mezőgazdaságot teremteni, a közlekedés javítása nélkül pedig nem alakulhatnak ki az értékesítés lehetőségei. A Hitel hatása leírhatatlan volt. Viták, felháborodott ellenvélemények, lelkesedés. S ezzel Széchenyi István a gazdasági haladásért, a feudális korlátok lebontásáért küzdő reformerek vezéralakjává válik. Széchenyi István 1830. június 24-én a „Desdemona" nevű evezős gályán Waldstein János és Beszédes József mérnök kíséretében Pesttől Galacig beutazta a Dunát, hogy tapasztalatokat szerezzen a dunai hajózást gátló körülményekről. Keserű szívvel emlékezik meg naplójában, hogy míg Nyugat-európa kikötőiben gőzhajók szállítják a hatalmas raktárházakba az árut, itt a parton a haj óvón tatok kiáltozásai hallatszanak. Egy ember 200 mázsát vontat, napi 15 garas fizetségért. Emberhám és lóvontatás. Ez a hajózás módja a század első évtizedeiben folyóinkon. A nyugat-európai államok gazdasági fellendülése azonban új erőviszonyokat teremt. Az osztrák kormány is intézkedéseket hoz a gazdasági élet, így a közlekedés fejlesztésére. 1828-ban megalakul az Első cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság, amely privilégiumot kap a dunai hajózásra. 1830-ban útjára indul első gőzhajója, a „Franz I", s Bécstől négy mérföldnyire, Floridsdorfban angol hajóépítők Mr. Andrew vezetésével új hajókat építenek. . A gőzhajók, gőzgépek hazája Anglia, és Széchenyi István 1834 végén az osztrák kormány megbízásából Londonba utazik, hogy hajógépeket és ezek között elsősorban a Duna medrének rendbehozatalára kotróhajót vásároljon. Titkárához, Tasner Antalhoz 1834 január 23-án kelt levelében a következőket írja: „... mostani utamnak teljes sikerét egykor bizonyosan látandja hazánk ... Itt nagy sensatiot kelt a kormány vállalkozása a Duna iránt s több segédkezekre fog találni, mint magam is gondoltam volna..." A hajógépek vásárlása közben figyelmét elsősorban a medertisztító gépre fordítja. Február 3-án József nádorhoz írott jelentésében részletes tájékoztatást ad az árakról. A Boulton and Watt és a Hunter and English cégekkel tárgyal a gépek ügyében, de egyúttal „jó angol mechanikusok és hajóépítők" keresésén fáradozik, akik hazánkba eljönnének. Március 18-i levelében még ezt írja: „Was mir aber mehr zu thun und mehr Sorge gibt als allén Übrige, ist das Suchen und Finden solcher Leute ,die die Dredzing Engin dirigieren können" ... „ami azonban minden másnál több gondot és tennivalót ad, olyan embereket találni, akik a kotrót kezelni tudják..." A legtöbb angol gépész nős, csak családjával utazna, s 250—300 fontot kérne évenként, legalább hét esztendős szerződés mellett. 5