Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó (A Közlekedési Múzeum Füzetei 2., 1967)
Bernhard Antal kiváltságot kap gőzhajózásra 12
két óra alatt elérte a Szentendrei-sziget felső csúcsát, ahol a Duna két ágra szakad, s itt tért nyert, mert erre a teljesítménye az itteni lakosoknak, akik hájóikat lóvontatással juttatják át a Duna túlsó partjára, félnapra van szükségük. Innen minden késedelem nélkül 5 ora 55 per-, ces úttal Maros és Visegrád közé hajózott, és 7 óra 18 perckor elérte Dömös határát, ahol megéjszakázott. Szeptember 21-én korán reggel 4 óra 46 perckor nyugodt időben indult el, legyőzve a dömösi Duna-szakacz nehézségeit, 8 óra 30 perckor Zebegényhez ért, de 27 perc múlva a fődugattyú állapota miatt pihenni kényszerült egészen du. 2 óra 58 percig, mikor is folytatta útját, és 5 óra 15 perces út után Szobra ért. 7 óra 34 perckor szemben az úgynevezett Szamár-heggyel éjjelre megállt. Szeptember 22-én reggel 4 óra 20 perckor folytatta útját a Szamárhegytől elnyúló felső sziget végéig, ahol mintegy félórán át küszködött vele. Ezt a nehézséget leküzdve, látást akadálypzó ködbe került. Tartva a veszélyes szakasztól, megállt. 7 óra 51 perckor a köd eloszlott. Ekkor folytatta útját, de 10 óra 33 perckor az esztergomi alsó malomnál olyan erős ellenáramlásba került, hogy bár eddig nem tapasztalt sebességgel bírt, nyilvánvaló lett, hogy mindkét hajót nem tudja tovább vinni. Ezért a teherhajót lehorgonyozták. Eloldva a kettőt összekötő kötelei, a gőzhajó egymagában előre ment vagy kétszáz ölnyire, ott erősen lehorgonyozták. A teherhajó horgonyát felhúzták, és a gőzhajó a maga erejéből, pusztán gépi erővel, hengerkeréken kötéllel magához 'vonta a teherhajót. Az erős ellenhullámzás miatt ezt a műveletet még háromszor kellett e rövid, de veszélyes szakaszon megismételni, amikor viszont a dugattyú bőrözésének kikopása miatt állt be lassulás, úgyhogy Esztergomot csak du. 1 óra 53 perckor érte el, ahol a dugattyú pihentetése és tűzifa felvétel miatt kellett eltölteni a nap hátralevő részét. Szeptember 23-án a délelőtt az út érdekében, szükséges további tennivalókkal telt el, és csak du. 3 óra 56 perckor folytatódott az út a táti lakótelepig, ahová 7 óra 31 perckor ért és ahol az éjjelt töltötte. Szeptember 24-én reggel 4 óra 25 perces indulással egyenletes menetben haladt 8 óra 21 percig. Ekkor a szomszédos bányákból felveendő kőszén érdekében megállt, éts 9 óra 7 percig időzött, majd ismét megindulva 1 óra 9 perckor menete megint lassulni kezdett, úgyhogy Nyergesújfalunál megint állni kellett 30 percig, hogy elegendő gőzerőt fejleszthessen. Akkkor megint megindulva, 2 óra 44 percig haladt, amikor a kazán bekormozódása miatt isme* megállni kényszerült, és a nap hátralevő részét ismét kitisztításra szánva, itt töltötte az éjszakát is. Szeptember 25-én reggel 7 óra 57 perckor Almást elhagyva, igen erős szélben a hajó lappangó szirtre futott 9 óra 22 perckor, melyről csak 12 óra 7 perckor tudott leszabadulni. Ettől kezdve jó iramban, de még mindig erős ellenszélben, 4 óra 48 perckor a komáromi erődhöz ért, ahol a gépet le kellett állítani a közeledő sok csónak miatt, amelyen tisztek érkeztek és kieszközölték, hogy a hajógépet leállítva, annak szerkezetét megszemlélhessék. Az utat 5 óra 8 perckor folytatva áttért a balpartra,, a komáromi hajóhíd alatt a gőzhajó 5 óra 49 perckor előirt feladatát teljesítette. A gép teljesítményét mérve csak 71 óra 20 percig volt üzemben, a többi időt a fentiekben említett okok miatt szüneteléssel töltötte. Gyorsasága változó volt, közepes sebessége — a Pest és Komárom közti megtett utat 6200 ölre becsülve és ezt elosztva a 71 óra 20 perccel — másodpercenként 1 láb 5 hüvelyk 5 vonal volt. U
