A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Balogh Gábor: A Közlekedési Múzeum térképeinek katalógusa (a 16. sz. közepétől a 19. sz. végéig) 44

Balogh Gábor A Közlekedési Múzeum térképeinek katalógusa (a 16. sz. közepétől a 19. sz. végéig) Mottó: A történelem időbeli földrajz, a földrajz térbeli történelem. Dr. Klinghammer 1. „A magyar történelem értékes, nehezen hozzáférhető emlékei az egykori térképek. Értékesek, mert mással nem helyettesíthető térbeli pillanatképeket nyújtanak az ország, vagy annak egy-egy részlete egykori állapotáról, illetve jelzik az adott kor területünkre vonatkozó földrajzi ismereteit. Névanyaguk pedig a magyar, de sokszor a nemzetiségi nyelvek korai szókincsébe enged bepillantani. A régi térképek ezért nélkülözhetetlen forrásai a történelem több ágának a gazdaság-, a társadalom és a helytörténelemtől egészen a had- és politikai történelemig. A régi térképek fontos dokumentumai a tájban végbemenő változásokat figyelemmel kisérő történeti földrajznak, de a földrajzi névadási gyakorlat és a nyelv térbeli változásai tanulmányozásának is." (Papp-Váry Árpád - Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken, Bp., 1989. Gondolat/Officina Nova) Az idézett mű bevezetőjében leírt gondolatok is motiválták azt a döntést, hogy a Közlekedési Múzeum térképtárában leltárba vett térképekből és atlaszokból elkülönítsük azokat - az 1900-ig készült kiadványokat, amelyek koruknál és értéküknél fogva különleges „bánásmódot" érdemelnek. Sajnos az eddigi nyilvántartásokban nem állt mindig rendelkezésemre tudományosan is értékelhető információ. Legtöbbször a készítő személye és a készítés ideje volt bizonytalan. Ezért a katalógus készítésekor az eddigi pontatlan és sokszor hiányos adatokat kijavítottam illetve pótoltam. Az így kialakított mini-gyűjtemény tárolására, kezelésére, restaurálására nagy gondot fordítunk. Jelen katalógusnak - most már pontos adatokkal kiegészítve - az a célja, hogy kutatási engedéllyel a kutatók által könnyebben hozzáférhető és megismerhető legyen minden egyes történelmi dokumentum. A történészek és a térképészek egyaránt hasznosan forgathatják ezeket a kiadványokat, mert nem csak a térkép készítője által ábrázolt világ, hanem a térképkészítés módszerei is tanulmányozhatók ezeken a térképműveken. Az itt felsorolt térképek kisebb részben kéziratosak, míg nagyobb számban nyomtatottak, illetve sokszorosítottak. A legkorábbi térkép 1550-ből való, míg a legkésőbbi 1888-ban készült. Az egyes térképek tartalmi jellemzőinek részletezése jelen cikknek nem célja, ez további kutatást igényel, bőséges feladatot adva a térképészeknek és történészeknek. Bízom benne, hogy ez a katalógus így is nagy segítséget nyújt majd azoknak a szakembereknek, akik ezt a három és fél évszázadot kutatják. Az ábrázolás tartalma szerint ezek többségében földrajzi térképek, de azért egy részük (31 %-uk), a kor ábrázolási módszereinek megfelelően besorolható a korabeli tematikus (úti, hajózási, vasúti) térképek kategóriájába, sőt egyik-másik kifejezetten ebből a célból készült. De ennek a tanulmánynak nem a tematikus tartalom szerinti vizsgálódás volt a célja, ezért az itt felsorolt térképeket az ábrázolt földrajzi elhelyezkedés szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: 1. csillagászati (űr)térkép: 2 db 2. világtérkép: 5 db 3. Európa: 10 db o Magyarország: 36 db, • várak, városok: 3 db, • vármegyék: 14 db, • Duna: 7 db, • tavak, csatornák: 4 db, o Ausztria: 9 db, o Németország: 7 db, o egyéb európai ország: 9 db, o európai város: 2 db, 44