A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A kétkerekű, emberi vagy állati erővel vont járművek használata Magyarországon 84

rendelhették meg, hiszen a kerék elkészítése a legnagyobb szakértelmet kívánja. A kétkerekű kocsikon a kerék és néhány rögzítő elem vasalását a kovácsok készítették. A bognárok kész kerekeket is árultak a vásárokon. A személyszállító taligák igénytelenebb változatain egyszerű ülések találhatók, fából, deszkából készültek. A kényelmesebb fiakertaligáknak vagy gazdataligáknak már kárpitozott ülésük volt, amit természetesen a kárpitos mester készített, csakúgy, mint a bőrtetőt. A kocsiszekrényt házilag is elkészíthették, ez különösebb szaktudás nem igényelt. A fenntartás is kevesebb időt és munkát kívánt, mint egy szekér karbantartása. Az 1950-60-as években különösen jellemző volt, hogy otthon barkácsolták össze az oldalakat. A kétkerekű kocsik a folklórban is felbukkantak. Ahogy a használatuk is a szegényebb társadalmi rétegekhez kötődött, a mondókák, dalok is ezt támasztják alá. Negatív vagy csúfolódó él a kétkerekűek perifériális szerepét erősíti meg, például: „Kétkerekű kordén járok, Mégis szeretnek a lányok."

53 „Kétkerekű leptika, Benne ül a Jancsika"

54 Hasonló az előzőhöz, de kissé durva változat élt Tápiógyörgyén: „Kétkerekű leppentyű, Benne ül egy nagy tetyű."

55 Balogh István közléséből ismert versike társadalmi helyzetükre, szegénységükre utal: Tizenhárom város, Végesvégig sáros Nem laknak ott mások, Csak a talyigások.

56 Népdal részlete 54 Grófik Imre gyűjtése Pócsmegyerről 55 Adatközlő: Metz Gáborné, Budapest 2005. 56 Balogh I: Ethn., 1966. 240. A tizenhárom város a szepességi városokra utalás, itt konkrétan, a debreceni Szepességi utcára. Irodalom Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar néprajz Bp., 1979. Balogh István). A lófogatok Debrecenben a XVIIIXX. században I. Ethn. 1965. 161-185.p., II. 1966. 74-92.p., III. 229-253.p. Bodgál Ferenc. A miskolci taliga Ethnographia, 1960. 524-536.p. Csorna Zsigmond: Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei in: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-91. Bp., 1991. 381-408.p. Farkas József: Hagyományos teherhordás és közlekedés Mátészalkán és környékén in: Mátészalka néprajza Debrecen, 1992. 145-154.p. Gráfik Imre: Szállítás és közlekedés a Szentendre szigeten Bp., 1971. Gyimesi Sándor: Debrecen története II. Debrecen, 1981. Katona Imre: A kubikoskordé és a kordesmunka Ethnographia, 1961. 56-85.p. K.Kovács László: A magyar népi közlekedés kutatása Bp., 1948. Lugossy László: Klösz György fényképek Bp., 2002. Magyar anekdotakincs I. Tóth Béla gyűjtése Bp., é.n. Magyar Néprajz II. Bp., 1991. Magyar Néprajzi Atlasz III. Bp, 1987 Magyar Néprajzi Lexikon I-IV. Bp. Márkus Mihály: A nyíregyházi taljga Néprajzi Értesítő 1938. 213-220.p. Nagy Kálózi Balázs: Fatengelyes ökörkordé Ethnographia, 1941. 72-73.p. Osztrák-magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország II. Az Alföld Bp., é.n. Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez Néprajzi Közlemények, Bp., 1973. 6-79.p. Paládi-Kovács Attila: Hagyományos közlekedés és szállítás, in: Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. Szerk.: Szabadfalvy József-Viga Gyula Miskolc, 1984. 141-169.p. Dr. Repkény István: Szekerezés, kocsizás, szánkózás Kecskemét, 1992. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben szerk.: Szabadfalvy József-Viga Gyula: Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában Miskolc, 1986. Vác története Szentendre, 1983. Zolnay László: Kincses Magyarország Bp., 1977. 98