A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A kétkerekű, emberi vagy állati erővel vont járművek használata Magyarországon 84

1. ábra Bivalyfogat a Sárközben szó a megnevezésekről, amelyek számosak, és nem feltétlenül adnak eligazítást a jármű pontos formájáról, funkciójáról. A magától értetődő személyszállító és áruszállító felosztás sem mindig helytálló, hiszen a használat keveredhetett. A két leggyakrabban előforduló kifejezés a kétkerekű járművekre a taliga/talyiga és a kordé. A földrajzi elterjedés valamint a nyelvészeti eredetet bemutatása után a következőkben megpróbálom a rendelkezésemre álló adatok alapján a jármű jellemzőit összeállítani, a különböző használati formákat bemutatni. A taliga A taliga általános jellemzője, hogy személy és áruszállításra egyaránt használták. Egy ló, szamár vagy öszvér húzta, de kézzel, tehát emberi erővel húzott taligák is készültek. A járművek kétrúdúak, az igavonó állatot a két rúd közé fogták. Oldaltjáró taligáról akkor beszélünk, amikor az egyik rudat középre helyezték. A rúd áthelyezésének gyakorlati oka volt. Főként ott került rá sor, ahol kiépítetlen utak hálózták be a vidéket, és a nehéz kocsik, szekerek kerekei a földet az úttest középső része felé tolták fel. A ló, amely középen húzott, így nem vagy csak nehezen tudott menni, ezért például az egyik rúd jobb oldalra helyezésével az állat a keréknyomban lépkedett. A taliga szekrénye többféle kialakítású, legtöbbször u.n. lajtorjás megoldással készült,

18 tehát rácsos szerkezet, lehetett deszkaoldalú és kassal bélelt. Az oldalak száma lehetett kettő vagy három, esetleg minden oldalról zárt szekrényt építettek az alvázra. A legfontosabb kritérum, hogy a taligák lőcsösek, a kerekek nagyméretűek, általában nagyobbak, mint szekerek hátsó kereke. Hátul saroglya zárta le kocsit, de lehetett első saroglyája is (2. ábra). A homokos, nehezen járható utak, hegyvidéki utak ideális közlekedési eszköze. Kisebb távolságokra, vagy helyi szállításra alkalmas, a városi személyszállításra is kiválóan megfelelt. Bár a taliga szerkezete könnyű, kevesebb a vasalása, mint egy szekérnek, mégis olykor igen erős szerkezetek születtek. lajtorja =létra 87