A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Eperjesi László-Dr. Krámli Mihály: Kossuth Lajos és Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnök levelezése a Vukovár -fiumei vasút tárgyában 53

A fiumeiek 1837-es kudarcuk után ismét kezdeményezőleg léptek fel. 1840. április 13-án négy fiumei polgár az 1836: XXV. tc-re hivatkozva a Sziszek-Károlyváros vasút előmunkálataira kért engedélyt. Amint azt később látni fogjuk, a fiumeiek számára maga a vasút volt elsősorban fontos, nem az irányvonala, így a két kedvezményezett vonal (Pest-Fiume, Sziszek-Fiume) bármelyikének megépítését támogatták. A Helytartótanács 1840. július 21-én megadta az engedélyt. Ezt az eseményt tekinthetjük a Vukovár-Fiume vasút története kezdetének. Miután a Haditanács Knezic terveit ismét igyekezett a fiumeiek ellen kijátszani, azok trieszti kereskedők bevonásával gyorsan létrehoztak egy társaságot. Ez a társaság 1840-ben megbízta M. A. Sanfermo grófot, a neves olasz vasúttervezőt a Sziszek-Károlyváros vonal terveinek kidolgozásával. A tervek 1842 elejére készültek el, és Sanfermo gazdaságosnak ítélte a vasutat, amelynek nyomvonala a Száva jobb partján futott Zágrábig. A tervnek volt azonban egy szépséghibája: Sanfermo ugyanis a vasút Trieszt felé való meghosszabbítását propagálta.

5 Ez egy későbbi fiumei megfogalmazás szerint „Fiume halálos ítéletét" jelentette volna. A trieszti irány nem csak Fiumére volt veszélyes: Magyarország önálló külkereskedelemre való törekvéseinek kudarcát is jelentette volna. 1841-ben a Birodalom vasútpolitikájában jelentős változások következtek be. A csőd szélén álló vasútépítő magántársaságok az államhoz fordultak segítségért. Az új kamarai elnök, Kübeck báró, felismerve a vasút jelentőségét, kidolgozta a Bécsben öszpontosuló államvasúti rendszer tervét. A Kübeck által kitűzött négy fő irány között ott volt a trieszti is. Magyarország teljesen kimaradt az állami vasútépítésből. 1842. június 13-án a fiumeiek az uralkodóhoz fordultak a fiumei vasút érdekében. Azt kérték, a vasútépítést Magyarországra is terjesszék ki, valamelyik vonalra: vagy a Pest-Fiume, vagy a 4 Prijedlozi 45. sz. dok. 291-292. o., 55. sz. dok. 334-335. o. 5 Újhely Géza: A vukovár-fiumei vasút története. Budapest, 1907. (a továbbiakban Újhely) 5. o.; valamint Prijedlozi 71. sz. dok. 391-413. o. Vukovár-Eszék-Fiume köztire. Folyamodványukban az előmunkálatok költségeinek megelőlegezését kérték, hogy annak eredményeit az 1843-ban összeülő országgyűlés elé terjeszthessék. A Kancellária azonban feleslegesnek ítélte a fiumei vasutat.

6 A vasútvonalnak a Dunáig való meghosszabítása logikus gondolat volt. Ezzel ugyanis kiküszöbölték a Száván való, folyásiránnyal szembeni szállítást, a Dunán folyásirányból érkező gabona Vukovártól átrakás nélkül végig vasúton jutott volna el Károlyvárosba. Hegyi pályát ekkor még nem terveztek, az árut innen szekerekkel a Lujza úton szállították volna Fiúméba. Az 1841 januárjában a Pesti Hírlap szerkesztői székébe kerülő Kossuth 1842 nyarától, a fiumei tervek megismerése után kezdett a fiumei vasút konkrét kérdéseivel foglalkozni. Az Al-Duna irányában kiépítendő fiumei összeköttetés gondolata nem Kossuthtól származik, azt ő a fiumeiektől vette át. Ezt az elképzelést Fiume körlevele tette ismertté a megyékben 1842 nyarán. Kossuth elképzelései a Vukovár-Fiume vasútról 1842 nyara és 1843 ősze között alakultak ki. Kossuth az önálló magyar nemzetgazdaság megteremtése érdekében az egyetlen lehetséges iránynak a fiumeit tartotta, mivel csak így jöhetett volna létre az önálló magyar kereskedés Angliával és más nyugateurópai országokkal. Kossuth ugyan maga is a PestFiume vonalat tartotta jobbnak, úgy vélte a realitásoknak inkább megfelel az olcsóbb és gyorsabban megépíthető vukovari vonal. Kossuth ekkor még úgy gondolta, hogy a vonalat kizárólag államköltségen kell építeni.

7 Kossuth az első gyakorlati lépéseket a vasút ügyében 1843-ban tette meg. Szabó Pál és néhány szakértő kíséretében szemleutat tett az al-dunai részeken. 1843. november 3-án Fiúméban egy új társaság jött létre a Vukovár-Fiume vasút előmunkálataira, Kossuth és Szabó Pál tevőleges részvéte6 Prijedlozi 69., 70. sz dok 384-388. o.; valamint Gergely 33.0. 7 Kossuth Lajos: Miként lehet Magyarhon legtermékenyebb vidékeit a magyar adriai tengerrel legcélszerűbben összekötni. Pesti Hírlap 1843. november 16-19. 55