A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Barkoczi Jolán: Közlekedés az útikönyvekben-útikönyvek közlekedési vállalatok kiadásában 229

tette. Szerzői a korszak tudósai voltak: többek között Semayer Vilibáld antropológus, Hankó Vilmos georgráfus, Borovszky Samu, a vármegyei monográfiák szerkesztője. Magyarország földrajzát, történelmét bemutató bevezető fejezetek után Budapest látnivalóit tárja sok fényképpel az olvasó elé, az országismertetést pedig vasútvonalak szerint láthatjuk. A kötet németül, angolul és franciául is megjelent. 1929-ben a még raktáron levő kötetekbe a MÁV Menetjegyiroda Magyarország új térképével németnyelvű megjegyzést fűzött, amely felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy az ismertetett területek jelentős része már nem tartozik Magyarországhoz. 1992-ben reprint kiadásban újra megjelent ez a kötet. 1909-ben a vasúti és hajós tisztviselők lapjában, a Vasúti és Hajózási Hetilap-ban néhány cikk jelent meg,

7 amelyekben a szerzők a monografikus kiadvány sikere után fontosnak tartották, hogy az utazók rendelkezésére olyan útikönyv álljon, amely részletes és pontos adatokat tartalmazzon. A vélemények megoszlottak: volt, aki azt javasolta, hogy a MÁV adjon ki - vasútvonalankét külön kötetekben - útikönyveket, mások szerint az utasok ragaszkodnak a már ismert útikönyv-kiadóhoz; ezért a MÁV-nak azt kellene elérni, hogy a vasúttársaság a bédekkerek Magyarországra vonatkozó adatait ellenőrizze, és ha szükséges javítsa. A cikkírók figyelmét elkerülte, hogy az 1890-es években már megjelent két útikönyv, az elsőt a MÁV egyik vezető tisztviselője írta, a másik pedig a MÁV kiadásában jelent meg. 1894-ben megjelent a „Vasút mentén. A M.Kir.Államvasutak, továbbá a Győr-Sopron-Ebenfurti és EperjesBártfai Vasút állomásai mentén fekvő városok, helységek s azok vidékeinek leírása" c. zsebkönyv formátumú, képeket nem tartalmazó útikönyv, a Franklin Társulat kiadásában. Szerzője Ocskay Gusztáv, a MÁV Igazgatóság osztályvezetője. Vasútvonalanként ismerteti a látványosságokat, és számos történeti anekdota olvasható a kötetben. 1896-ban a MÁV kiadásában jelent meg a tengerre vezető vasútvonal ismertetője: ,JBudapest-zágrábfiumei vonal képekben és leírásban ". Az 1909-es reprezentatív Magyarország album fényképeit 7 Vasúti és Hajózási Hetilap 1909. 11 évf. 303-304. p. 312-313. p. 327-328. p. felhasználva jelentette meg a MÁV 1910-ben zsebkönyv formátumú, fényes papírra nyomtatott „Budapest és környéke" c. igen elegáns, de az utazó számára a látványosságokat és azok történetét bemutató leíráson kívül semmiféle praktikus ismeretet nem tartalmazó útikönyvét. Az I. világháború után a gazdaság fejlesztésének egyik fontos területeként tekintettek az idegenforgalomra, és fellendítésében az állam is egyre nagyobb szerepet vállalt. 1931-ben adta ki a MÁV az „Utazgassunk hazánk foldjénV címen azt a zsebkönyv formátumú, nagyon jól szerkesztett kis útikönyvét, amely a fővárosból kiindulva egy-másfél napos kirándulásokat ajánl. Valamennyi útvonalnál a vasúti jegyek árát és a vonatok indulási, érkezési idejét megadja. 1932-ben vezette be a MÁV a filléres vonatokat. A MÁV az ország nagyvárosaiból különvonatokat indított Budapestre, 75%-os mérséklésű viteldíjjal. A filléres vonatoknak nagy sikere volt: 1933-ban a MÁV 236 filléres vonatán 232806 utast szállított.

8 Mátéka Béla, a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának titkára írta a „Filléres budapesti kalauz. Budapest történelmi és művészeti emlékeinek népszerű ismertetése" c. 60 oldalas, zsebkönyv formátumú útikönyvet. A kiadvány egy vagy néhány napos budapesti tartózkodáshoz nyújt tájékoztatást. „Ez a leírás nem óhajt a főváros minden középületével és műemlékével részletesen foglalkozó úti könyvet pótolni, ez csak a légérdekesebbet, a legfontosabbat adja, de néhány jellegzetes szóval igyekszik mindenütt rámutatni arra, ami történelmi vagy művészeti szempontból különösen figyelemre méltó "

9

. Az idegenforgalmi útmutató szállodákat és vendéglőket ajánl, a „Közlekedés" rovat a villamos- és autóbuszvonalakat sorolja fel. Bár ez nem a MÁV kiadványa volt, de részletesen ismerteti a MÁV kedvezményeit. A fővároson kívül Egerről is megjelent „filléres kalauz ". Mintegy fél évszázados kihagyás után az utóbbi tizenöt évben ismét jelentek meg a MÁV támogatásával útikönyvek. 1990-ben jelent meg a magyar könyvpiacon a svájci Berlitz kiadó „Vonattal Európában " c. kötete, George Pandi műve. Ez a Klaudy József: Az európai legelső nemzeti utazási iroda története. Bp., 1944. 5. lap 9

3.p. 234