A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Barkoczi Jolán: Közlekedés az útikönyvekben-útikönyvek közlekedési vállalatok kiadásában 229

fel. Az általam ismert legrégebbi útikönyv, a Magyarország. Altalános utazási zsebkönyv" c. Nagyváradon jelent meg 1886-ban. A címlap szerint „hiteles adatok s e célból tett utazások alapján " Takács Lajos szerkesztette. Takács Lajos az Első Erdélyi Vasút hivatalnoka volt.

4 Az Előszó szerint az utazóknak eddig más nem állt rendelkezésre, mint a menetrendek. „A máig közkézen forgó „ Útmutatók" és „Courirek" a vasút vonalak menetrendjein kívül még sok mással is foglalkoznak, de a közönségnek egyik sem nyújt olyat, melyből az a beutazandó vidék városonak érdekesb tudnivalóit feltalálhatná. Nem akarok az „Útmutatók" szakköréhez közeledni, s nem adok művemben menetrend táblákat, mert azok igen gyakori változásnak vannak kitéve, s így a jelen mű becséi is csökkentenék, de nyújtok a fent említett hézag betöltésére sokoldalú rövid ismertetést hazánkról. Megtalálja ebben az olvasó - legújabb adatok alapján - a közigazgatási és törvénykezési beosztást, a népesség és nemzetiségi adatokat, földrajzi, termelési, ipar és kereskedelmi helyzetét valamennyi hazai vasúti és hajózási állomásnak, a pénzintézetek és társas egyletek, nagyobb épületek, bánya és kohóművek, fürdők, barlangok, várromok, egyes szebb vidékek leírását, és különösen városaink történelméből a nevezetesb mozzanatokat. A szállodák és vásárok is minden városnál fellelhetők. Minden vasút és hajózási vonalrészhez kis térképet alkalmaztam, melyeken a további csatlakozás és kilométer távolság azonnal fellelhető, ezek alapján a bennfoglalt külön menet díj táblázat segélyével könnyen kiszámítható a menetjegy ára bárhova is - hazánkban. "

5 A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) hajózási útvonalait, valamint valamennyi vasúttársaság, tehát Magyarország teljes vasúti hálózatát helységről helységre követve, a városok és községek adatait helységnévtárként ismertetve ad útikönyvet Magyarországról. A .Magyarországútirajzokban" c, 1889-től megjelenő sorozat a MÁV Budapest-brucki, az OsztrákMagyar Államvasúttársaság Budapest-marcheggi, a Kassa-Oderbergi Vasút, és a Magyar Északkeleti 4 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. kötet. Bp., 1909. 1242. p.. 5

III. p. Vasút vonalain vezette végig az utazót. E sorozat kilenc kis kötetéből hármat, a Kárpátokat és a Tátrát leíró köteteket Siegmeth Károly, a Magyar Északkeleti Vasút, majd e vasút államosítása után a MÁV debreceni igazgatóságának vontatási főnöke írta. E sorozat érdekessége, hogy a zürichi Orell Füssli kiadónál az „Europaische Wanderbilder, L'Europe Illustré, Illustrated Europe" sorozatában német, francia és angol nyelven is megjelent. A millennium évében a Singer és Wolfner kiadó „Magyarország, különös tekintettel a fővárosra, Budapestre" címen jelentette meg útikönyvét. Ez a kötet is a vasútvonalakat beutazva ismerteti az országot. A zónadíjszabásnak külön fejezetet szentel. A korszak közlekedéstörténetéhez számos adatot szolgáltat: Budapesten a lóvasúti, az omnibusz, a földalatti, a fogaskerekű és a villamos vasúti vonalakat, a csavargőzösök viteldíját, a bérkocsik díjszabását adja meg. Az alpinizmus magyar egyesületeinek jelentős szerepük volt a korai magyarországi útikönyvkiadásban. A hegyi túrák szokása lassan terjedt. A nagy hegyek turisztikai célponttá az alagutak és a vasútvonalak kiépítése után váltak, korábban inkább elrémítették az utazókat. A svájci Alpenklub 1863-ban, a legrégibbi magyar hegyvidéki egyesület, a Magyarországi Kárpát Egyesület 1873-ban, az Erdélyrészi Kárpát Egyesület 1891ben alakult. Ez utóbbi egyesület védnöke az Erdélyrészi Magyar Kulturális Egyesület, az EMKE volt. Ezek az egyesületek turistautakat jelöltek ki, menedékházakat létesítettek, és alapszabályban foglalt feladatuk volt útikönyvek kiadása. Az első bedekker-szerű erdélyi útikönyv 1891-ben jelent meg; „az erdélyi részbe jövő államvasúti két fővonal irányának megfelelőleg" a Téglás Gábor dévai főreáliskolai igazgató szerkesztette ,JZMKE útikalauz Magyrország erdélyi részében".. Az Erdélyi Kárpát Egyesület főtitkára, Radnóti Dezső szerkesztette az 1901-ben megjelent „Erdélyi Kalauz''-t., amely valójában az EMKE útikönyv 2. javított és bővített kiadása volt. A Magyarországi Kárpát Egyesület Tátra alosztályának elnöke, Új-Tátrafüred alapítója, Szontágh Miklós orvos „Tátrakalauz" c. munkáját, (2. ábra) amely a szerző egy évvel 231