A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Barkoczi Jolán: Közlekedés az útikönyvekben-útikönyvek közlekedési vállalatok kiadásában 229

fel. Az általam ismert legrégebbi útikönyv, a Ma­gyarország. Altalános utazási zsebkönyv" c. Nagyváradon jelent meg 1886-ban. A címlap szerint „hiteles adatok s e célból tett utazások alapján " Takács Lajos szerkesztette. Takács Lajos az Első Erdélyi Vasút hivatalnoka volt. 4 Az Előszó szerint az utazóknak eddig más nem állt rendelke­zésre, mint a menetrendek. „A máig közkézen forgó „ Útmutatók" és „Courirek" a vasút vonalak menetrendjein kívül még sok mással is foglalkoz­nak, de a közönségnek egyik sem nyújt olyat, melyből az a beutazandó vidék városonak érdekesb tudnivalóit feltalálhatná. Nem akarok az „Útmutatók" szakköréhez közeledni, s nem adok művemben menetrend táblákat, mert azok igen gyakori változásnak vannak kitéve, s így a jelen mű becséi is csökkentenék, de nyújtok a fent emlí­tett hézag betöltésére sokoldalú rövid ismertetést hazánkról. Megtalálja ebben az olvasó - legújabb adatok alapján - a közigazgatási és törvénykezési beosztást, a népesség és nemzetiségi adatokat, földrajzi, termelési, ipar és kereskedelmi helyzetét valamennyi hazai vasúti és hajózási állomásnak, a pénzintézetek és társas egyletek, nagyobb épületek, bánya és kohóművek, fürdők, barlangok, várrom­ok, egyes szebb vidékek leírását, és különösen városaink történelméből a nevezetesb mozzanato­kat. A szállodák és vásárok is minden városnál fellelhetők. Minden vasút és hajózási vonalrészhez kis térképet alkalmaztam, melyeken a további csatlakozás és kilométer távolság azonnal fellelhető, ezek alapján a bennfoglalt külön menet díj táblázat segélyével könnyen kiszámítható a menetjegy ára bárhova is - hazánkban. " 5 A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) hajózási útvonalait, valamint valamennyi vasúttársaság, tehát Magyarország teljes vasúti hálózatát helységről helységre követ­ve, a városok és községek adatait helységnévtár­ként ismertetve ad útikönyvet Magyarországról. A .Magyarországútirajzokban" c, 1889-től megjele­nő sorozat a MÁV Budapest-brucki, az Osztrák­Magyar Államvasúttársaság Budapest-marcheggi, a Kassa-Oderbergi Vasút, és a Magyar Északkeleti 4 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. kötet. Bp., 1909. 1242. p.. 5 III. p. Vasút vonalain vezette végig az utazót. E sorozat kilenc kis kötetéből hármat, a Kárpátokat és a Tátrát leíró köteteket Siegmeth Károly, a Magyar Északkeleti Vasút, majd e vasút államosítása után a MÁV debreceni igazgatóságának vontatási főnöke írta. E sorozat érdekessége, hogy a zürichi Orell Füssli kiadónál az „Europaische Wanderbilder, L'Europe Illustré, Illustrated Europe" sorozatában német, francia és angol nyelven is megjelent. A millennium évében a Singer és Wolfner kiadó „Magyarország, különös tekintettel a fővárosra, Budapestre" címen jelen­tette meg útikönyvét. Ez a kötet is a vasútvonala­kat beutazva ismerteti az országot. A zónadíjsza­básnak külön fejezetet szentel. A korszak közlekedéstörténetéhez számos adatot szolgáltat: Budapesten a lóvasúti, az omnibusz, a földalatti, a fogaskerekű és a villamos vasúti vonalakat, a csavargőzösök viteldíját, a bérkocsik díjszabását adja meg. Az alpinizmus magyar egyesületeinek jelentős szerepük volt a korai magyarországi útikönyvki­adásban. A hegyi túrák szokása lassan terjedt. A nagy hegyek turisztikai célponttá az alagutak és a vasútvonalak kiépítése után váltak, korábban inkább elrémítették az utazókat. A svájci Alpenklub 1863-ban, a legrégibbi magyar hegyvi­déki egyesület, a Magyarországi Kárpát Egyesület 1873-ban, az Erdélyrészi Kárpát Egyesület 1891­ben alakult. Ez utóbbi egyesület védnöke az Erdélyrészi Magyar Kulturális Egyesület, az EMKE volt. Ezek az egyesületek turistautakat jelöltek ki, menedékházakat létesítettek, és alap­szabályban foglalt feladatuk volt útikönyvek ki­adása. Az első bedekker-szerű erdélyi útikönyv 1891-ben jelent meg; „az erdélyi részbe jövő államvasúti két fővonal irányának megfelelőleg" a Téglás Gábor dévai főreáliskolai igazgató szer­kesztette ,JZMKE útikalauz Magyrország erdélyi részében".. Az Erdélyi Kárpát Egyesület főtitkára, Radnóti Dezső szerkesztette az 1901-ben megje­lent „Erdélyi Kalauz''-t., amely valójában az EMKE útikönyv 2. javított és bővített kiadása volt. A Magyarországi Kárpát Egyesület Tátra alosztályának elnöke, Új-Tátrafüred alapítója, Szontágh Miklós orvos „Tátrakalauz" c. munkáját, (2. ábra) amely a szerző egy évvel 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom