A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Bezzeg Mária: A gyűjtés létmódja néhány elméleti kérdésről 216

53. Arthur MacGregor: The Cabinet of Curiosities in Seventeenth -Century Britain. I. h. 152. 54. I. h. 55 I. h. 56. Eilean Hooper-Greenhill: Museums and the Shaping of Knowledge, 64. A szerző „a klaszszikus képek propaganda célú felhasználásáról" beszél. 57. I. h.. 58. Korek József: I. m. 204. 59. Ernst Gombrich: A múzeum múltja, jelene és jövője. In: Café Bábel, 1994/4. (33-45), 37. 60. I. h. 38. 61. Korek József: I. m. 205. 62. Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról III. 52. 63. Lanfranco Binni: A múzeum történetéről. I. h. 19. 64. J. Godwyn: Róbert Fludd: Hermetic Philosopher and Surveyor of Two Worlds. London: Thames and Hudson, 1979, 22. Idézi: Eilean Hooper-Greenhill: I. m. 110. Ld. még: Róbert Fludd: Utrisque cosmi história. Oppenheim, 1617. Idézi: Elisabeth Scheicher: I. m. I. h. 32. 65. Eilean Hooper-Greenhill: I. m. 110. 66. Elisabeth Scheicher: I. m. I. h. 31. 67. I. h. 68. Ld.: 29. jegyzet. 69. Giuseppe Olmi: I. m. I. h. 7. 70. I. h. 71.1. h. 72. Lanfranco Binni: A múzeum történetéről. I. h. 43. 73. Eilean Hooper-Greenhill: Museums and the Shaping of Knowledge, 201. 74. Hoffman Tamás: Korreferátum. In: Múzeumi Közlemények, 1983/1. (34-39), 36. A Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztálya megbízásából készült országos felmérés tapasztalatait a történeti muzeológia akkori helyzetéről Szikossy Ferenc vezető szakfelügyelő összegezte. Ezen összeállítást (A történeti muzeológia fejlődése, helyzete és továbbfejlesztésének lehetséges irányai, Múzeumi Közlemények, 1983/1) -felkérésre- több szakember véleményezte. A jegyzetekben korreferátumként megjelölt hivatkozások e hozzászólásokat fedik. - A régészetben alkalmazott tipológiai feldolgozásra ld. például: Kovrig Ilona: A császárkori fibulák fő formái Pannóniában (1937), Radnóti Aladár: A pannóniai bronzedények (1938), valamint Bónis Éva: A császárkori edényművesség termékei Pannóniában /a terra szigillátákon kívül/, I. A korai császárkori anyag (1942). Valamennyi munkát A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Érem- és Régiségtani Intézete adta ki. Ezúton köszönöm meg Tóth Endre segítségét, aki felhívta figyelmem e munkákra. A természettudományban máig alkalmazott tipológiai feldolgozásra ld. például: Kecskeméti Tibor: A bakonyi nummulites perforatus csoport morfogenetikája. In: Földtani Közlöny, Budapest, 1963.355-362. 75. Korek József: I. m. 61. 76. Ernst Gombrich: I. m. I. h. 42. 77. Kiss László: Korreferátum. Múzeumi Közlemények 1983/1. (39-42), 40. 78. I. h. 41. 79. Idézi: Korek József: I. m. 52. 80. Vö.: „A modern korban a tárgyak már nem egy klasszifikációs táblázatban kerülnek bemutatásra, melyben morfológiájuk mind az identitásukat, mind kapcsolataikat meghatározták. A klasszikus korban a dolog látható tulajdonságai folytán vált tárggyá. Az anyagi dolgok most az emberekhez való viszonyukban jelennek meg. ... Az anyagi dolgok most a szerves, történeti kapcsolatok, a történetek és emberek által jelennek meg." Eilean HooperGreenhill: I. m. 204. 81. Giovanni Pinna: Napjaink múzeuma. In: Lanfranci Binni - Giovanni Pinna: I. m. (71148), 89. 82. I. h. 97. 83. I. h. 98. 84. I. h. 92. k. 85. A magyar muzeológiában elterjedt kifejezésekkel, amelyek az integráció előrehaladtát jelzik a múzeumi létmódban- nem igen találkozunk a külföldi szakirodalomban. Amikor Kovács Tibor arra hívja fel a figyelmet, hogy a történeti állandó kiállítások készítésében nemcsak történészek, hanem néprajzosok, művészettörténészek, irodalomtörténészek is részt vettek, tulajdonképpen erre - a magyar 227