A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Krámli Mihály: Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez Különös tekintettel a román hadbalépés következményeire (1917) 172

mán olyan méreteket öltött, hogy a KSZV kénytelen volt központilag foglalkozni vele. A fegyelmi vétségek és egyéb kihágások között két típusú cselekmény volt a leggyakoribb: az önkéntes távozás, illetve a vám- és jövedéki kihágások, azaz csempészet, ezen belül elsősorban a dohánycsempészet. Az engedély nélküli távozások fő oka, amint az az iratokból kiderül, a kocsmák felkeresésének vágya volt. Az elkövetők általában 24 órán belül önként visszatértek, erősen illuminált állapotban. A büntetésük öt napi elzárás volt. A „legrenitensebbek" az MFTR BÖÖS gőzös személyzetének tagjai voltak. Azok közül is a fűtők jártak elől, akik privilegizált helyzetük (nem lehetett őket katonának behívni) és az enyhe büntetések miatt gyakorlatilag kockázatmentesen folytathatták ezt a gyakorlatot.

33 A csempészet ezen a vidéken a háborút megelőző békeidőkben is virágzó „iparág" volt. A hármas határ (magyar, szerb és román) valamint a vámmentességet élvező török lakosságú Ada-Kalehsziget

34 mindig is melegágya volt a csempészetnek. Az 1917. január 1-je és október 31.-e közötti időszakról vezetett kimutatás szerint ebben az időben a KSZV hajózási csoportjának orsovai személyzetéből hárman, míg az áthaladó hajók és uszályok személyzetéből 38-an követtek el valamiféle vámkihágást.

35 Ez persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen az ebben az időszakban az Orsován keresztülhaladó több ezer hajó- és uszályszemélyzetből jóval többen lehettek azok a csempészek, akik nem buktak le. A felsorolt kihágások érdemben nem befolyásolták a KSZV hajózási csoportjának működését. A hajósok békeidőben is gyakran csempésztek doHL I. VH 4487. d. Az Orsován az önkéntes távozók ellen - általában a hajó kapitányának kérésére - lefolytatott eljárások tanúsága szerint e kihágást elkövetők közel 80 %-a fűtő volt. 34 Ada-Kalehre részletesebben 1. Ballá Tibor: Ada-Kaleh szigete osztrák-magyar fennhatóság alatt 1878-1918. In: Hadtörténelmi Közlemények 1999/1. (a továbbiakban Ballá). A sziget 1913 óta magyar közigazgatás alatt állott, de helyzete igen bonyolult volt, mivel a török Porta továbbra is fenntartotta névleges fennhatóságát a sziget felett. A szigetlakók egyik fő tevékenysége a csónakokkal folytatott éjszakai csempészet volt. 35 HL I. VH 4487. d. hányt, illetve előszeretettel öntöttek fel a garatra a kikötői csapszékekben. Ez mondhatni „előre kalkulált kockázat" volt a szervezet működésében. Sokkal súlyosabb problémát jelentett viszont ezeknél a gabonalopások és az illegális eladások ügye. A háború következtében, mint arról már több helyütt volt szó, egyre súlyosabbá vált az élelmiszerhiány az Osztrák-Magyar Monarchiában, amelynek természetes folyománya volt a fejadagok csökkentése. Az élelmiszerhiány nem korlátozódott Ausztriára, Magyarországot is érintette, így a II. számú vonalfőnökség szakaszán fekvő Dunamenti falvakban is egyre nőtt az éhínség. Ilyen helyzetben, miközben a Dunán a gabona tonnáinak százezreit szállították az éhező lakosságtól karnyújtásnyira, szinte természetes, hogy megindult a gabona feketekereskedelme, Mindezt azok a hajósok bonyolították akik így jutottak extra jövedelemhez. A hajósok ilyen gabonaeladása különösen 1917 szeptemberétől kezdett nagy méreteket ölteni. Amint az iratokból kiderül, már szinte az összes gabonaszállító uszály érintve volt a feketekereskedelemben. Ez persze általában relatíve kis tételben folyt. A kirakodás után egy uszályból még 400450 kg gabonát lehetett összeseperni, s az uszálykormányosok ezt adták el a parti lakosságnak. Ám időnként sokkal nagyobb tételben is folyt az üzlet: a DDGT 77 sz. uszályról 33 tonna (!) gabonát adtak el.

36 Egy másik esetben a helyi csendőr szakaszvezető szervezte meg a kereskedelmet: 30 fillérért vásárolta meg a gabona kilóját a hajósoktól, majd 50 fillérért adta tovább a helyi lakosságnak.

37 Külön érdekes a milanovaci gabonalopási eset. Milanovacon a hajósok nagyobb mennyiségű gabonát adtak el, amelynek ügyében a magyar hatóságok nyomozást kezdtek. A milanovaci bolgár hatóságok a nyomozásról tudomást szereztek, és a lefoglalt búzából 15 tonnát az egyik éjszaka folyamán megvásároltak és elvittek. A vásárlók közt volt a helyi bolgár rendőrfőnök is.

38 36 HL I. VH 4487. d. 37 HL I. VH 4487. d. Exp. H 1917. október 12-i jelentése. 38 HL I. VH 4487. d. Zillich János m. kir. határrendőrségi őrségvezető jelentése 1917. szeptember 8. 180