A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Eperjesi László: Magyar-román vasútforgalmi kapcsolatok a dualizmus korában (1867-1891) I. rész 156

A Magyarország és Románia között kialakult patthelyzetet az 1873. évi gazdasági és pénzügyi válság kitörése szüntette meg. A válság nyújtott a STEG-nek alkalmat arra, hogy a nemzetközi pénzpiac segítségével és eszközeivel, mind a magyar, mind a román kormányra nyomást gyakoroljon. A bukaresti kormánytól német bankok követelték a Brassó-predeali csatlakozás elfogadását, míg a pénzügyileg szintén megszorult magyar kormány 1873. végén csak a STÉG mögött álló bankkonzorcium segítségével tudott nagyobb összegű kölcsönhöz jutni a londoni pénzpiacon. Cserében engedélyeznie kellett a STEG-nek a Temesvárorsovai vasút megépítését. A STÉG így sem tudott olyan előnyös feltételeket kicsikarni a magyar kormánytól, mint az 1872. évi szerződésében. A vasútépítésre csak jelképes kamatgaranciát kapott, az Arad-temesvári vasutat nem szerezhette meg, és a Nagykikinda-Pancsova vasút megépítését sem engedélyezte a kormány. 1873. végén bukaresti kezdeményezésre a magyar és a román kormány ismételten tárgyalásokba bocsátkozott a vasúti csatlakozásokról. Az 1874. május 31-én megkötött egyezményben a két kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 1874. augusztus 17-től számítandó négy éven belül megépítik a Temesvár-Orsova-Verciorova-Turnu Severin és a Brassó-Tömös-Predeal-PIoesti vasútvonalakat és azokat egy időben üzembe helyezik. A kormány a következőkkel indokolta az egyezmény megkötését az országgyűlés előtt: „ Több mint 800 mérföldre menő vasúthálózatunknak legérezhetőbb hátránya az, hogy eddig csak délnyugat, nyugat és észak felé van az európai vasúthálózattal kapcsolatban, - míg ellenben az oly nagy fontosságú keleti irányban, amely felé leginkább vagyunk hivatva forgalmi összeköttetéseinket kiterjeszteni, - kapcsolattal nem bírunk. Ezen hátrányos helyzet megszüntetését legfontosabb érdekeink sürgetőleg követelik... Ezen elsősorban létesítendő két csatlakozási pont megválasztása iránt kétség nem lehetett, mert ilyenekül a kereskedelmi forgalom természetes útja, a helyzeti viszonyok és a két állam érdekei az orsovai és Párizsba és Havreba a Brassó-Nagyvárad-Szolnok-Pestbécsi vonal a legrövidebb összeköttetés" fejezi be a miniszter. brassói csatlakozást jelölték ki. Az orsovai csatlakozás ugyanis a Duna irányában élénk kereskedelemnek állandósítására és könnyítésére van hivatva és Románia kiváló érdekében áll, míg a brassói csatlakozás... Erdély iparos vidékeinek érdekeit szolgálja, a keleti vasútra életkérdés, a Tiszavidéki és magyar államvasútra pedig tagadhatatlanul nagy fontosságú... A Galac-brassói és Bukarest-brassói összeköttetésnél tekintetbe vehető szorosok közül a tömösi azért lön választva, mert a tömösi összeköttetésen át azon vasútnak magyar része csak 3,300 mérföld hosszú... A két vonal egyébiránt úgy Románia, mint Magyarország igen sok vidékére névé egymás-versenyző vonal, s éppen azért kiváló súlyt helyezett a kormány arra, hogy mindkettő egyidejűleg építtessék és adassék át a forgalomnak... " Az országgyűlés 1874. júliusában együtt tárgyalta és csak hosszas vita után fogadta el a két egymással szorosan összefüggő törvényt, a román fejedelemségekkel vasúti csatlakozások tárgyában 1874. május 31-én kötött egyezményről szóló 1874. évi XXVII. törvénycikket és a Temesvárorsovai vasút kiépítéséről szóló 1874. évi XXVIII. törvénycikket. A Székelyföld vasútja érdekében többen is, például Orbán Balázs, az Ojtozi szoroson keresztül vezető vasút mellőzése miatt támadták az egyezményt, sokan pedig attól tartottak, hogy az orsovai vasút megépítése után a romániai búza az északra irányuló gabonakereskedelemben komoly konkurenciát támaszt majd a magyar gabonakivitelnek, és ebben a STÉG várható tarifapolitikája a magyar gazdasági érdekekre nézve csak sérelmes lehet. A parlamenti ellenzék részéről Helfy Ignác és Tisza Kálmán fogalmazott legélesebben, alapjaiban megtámadva a Romániával kötött egyezményt, amikor azt hangsúlyozták: a szerződés azért rossz, mert nem tartalmaz biztosítékot Románia részéről a két vasútvonal egyidejű kiépítésére és átadására.

15 Az 1872. évi szeptember hó l-re hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. XVII. kötet. Bp. 1874. 296-297. old. 15 Az 1872. évi szeptember l-re hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. XII. kötet. Bp. 1874. 56-153. old. (At 1874. XXVII. és XXVIII. t.c. parlamenti vitája.) 160