A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Eperjesi László: Magyar-román vasútforgalmi kapcsolatok a dualizmus korában (1867-1891) I. rész 156

ugyan az Erdélyben történő vasútépítésről, de a magyar országgyűlés egy újabb, az uralkodó által már nem szentesített törvényben sürgető feladatként iktatta be, hogy Pestről Kolozsváron és Székelyföldön át az ojtozi szorosig vasút építendő.

4 Az önkényuralmi kormány 1851-ben, majd 1854-ben és 1864-ben a "Gesamtmonarchie", az összbirodalmi érdekeket szem előtt tartó birodalmi vasúthálózati programot dolgozott ki, amelyben nemzetgazdasági, kereskedelem- és katonapolitikai szempontok egyaránt szerepet játszottak.

5 Ezek a vasútépítési tervek némi módosítással két évtized alatt meg is valósultak. Az 1854. évi „Birodalmi vasúti hálózati program"

6 a keleti vasúti összeköttetést a TemesvárArad-Nagyszeben-Vöröstorony szoros-Brassó vonal kiépítésével akarta megvalósítani. A Reichsrat Arad-Küsztendzse vonal terve, amely a Vulkán vagy Vöröstorony szoroson keresztül vezetett volna, az 1860-as évek elején a magyar liberális körök heves tiltakozását váltotta ki. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1862. június 9.-én „Emlékirat a magyarországi vasutak tárgyában " címmel megjelent politikai vitairata, a bécsi törekvésekkel szemben Magyarország gazda4 A magyar kormány elrendelte a Debrecen- NagyváradKolozsvár vasútvonal előmunkálatait. A kitűzést Jezerniczky és Dobák mérnökök végezték, akik csak 1850-ben hagyták abba a munkát. Magyar Országos Levéltár. Abszolutizmus. Geiringeri iratok. 160/1850 és 779/1850 sz. iratok. KM Mikrofilmtár. 5 A Handelsministerium Kari Ghegát, a Semmering vasút világhírűvé vált tervezőmérnökét bízta meg az egységes birodalmi vasúti hálózati terv kidolgozásával.. Ghega 1951. évi ideiglenes, Bruck nevével fémjelzett hálózati terve ( „Hauptlinien für das Eisenbahnnetz in Ungarn". - Közlekedési Múzeum Térképtár, 1438. sz.) Erdélyre nem terjedt ki. A császári jóváhagyást nyert 1854. évi birodalmi hálózati terv az 1851. évit némileg módosította és kiegészítette az erdélyi vonallal. (Eisenbahnnetz der österreichischen Monarchie" -KM Térképtár 424. sz.) Az, hogy a két hálózati tervet Ghega készítette, Ghega 1854-ben irt előterjesztése alapján állapítható meg. ( KM Mikrofilmtár. 316/1968. sz. Dr.Vaszkó Ákos szíves közlése alapján.) Denkschrift zu dem Entwurfe eines neuen Eisenbahnnetzes der österreichischen Monarchie verfasst im Auftrage des k. k. íministeriums für Handel und Volkswirtcshaft.. Wien, 1864. (Egy térképmelléklettel.) sági és kereskedelmi életére nézve fő fontosságú vasútvonalként a Pest-Nagyvárad-Kolozsvár és Brassón át Galac felé vezető keleti vonalat jelölte meg.

7 A másfél-évtizedes vitát, hogy Erdélyben előbb a magyar birtokos osztály és a gazdaságilag legfejlettebb erdélyi város, Brassó érdekében álló Nagyvárad-Kolozsvár-Segesvár-Brassó vonal épüljön meg, vagy az osztrák birodalom és Nagyszeben érdekében inkább álló Arad-GyulafehérvárNagyszeben vonal, a kiegyezés döntötte el és hozta meg a tényleges vasútépítést. A kiegyezéssel a magyar liberálisok vasútpolitikai elképzelései valósulhattak meg, az erdélyi vasút legfontosabb kimeneti pontja mégis Arad lett. Az Első Erdélyi Vasút ugyanis már 1868 decemberében átadta a forgalomnak az AradGyulafehérvári vonalat, amelyhez 1873-ban csatlakozott Tövisnél, az 1868. évi XLV. törvénycikk alapján Nagyvárad-Kolozsvár és Brassó között megépülő Magyar Keleti Vasút. Az Andrássy kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere, gróf Mikó Imre a NagyváradKolozsvár-Brassó és a Bodzái szoroson keresztül Galacig vezető vaspályától azt várta, hogy „Erdély elszigeteltsége a közös hazától és nyugattól" megszűnik, és remélte, hogy „a Pontust fogja csatolni egyrészről Adriával, másrészről az észak-német hont bezáró északi és keleti tengerekkel, s e nagyszerű közlekedés csomóját hazánkban fogj a állandósítani. '^ 7 A Magyar Gazdasági Egyesület emlékirata a magyarországi vasutak tárgyában. Budapesti Szemle 15. kötet. Pest, 1862. 115. old.: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Közgazdasági Szakosztályából kiküldött bizottmány munkálata az Olcsó Vasutakról, Magyarország térképével. Kiadja Szathmári Károly. Pest, 1865.: Lónyay Menyhért. Az Országos Gazdasági Egyesület két emlékirata és hazánk vasúti kérdése. Budapesti Szemle. III. kötet. 264. old. Pest, 1865. 8 Magyarország Vasúthálózata (Közli: Gróf Mikó Imre magyar kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Pest. 1867.) - Ez a munka több volt, mint egy újabb vasúthálózati terv, valójában az Andrássy kormány megvalósítani kívánt közlekedéspolitikájának (bár ezt a fogalmat így ekkor még nem használták) az összegzése. Szerzője Hollán Ernő, aki Mikó mellett a minisztérium államtitkára. Ez a fontos közlekedéstörténeti dokumentum napjainkban szinte hozzáférhetetlen és egyetlen közlése is az. (Újhely Géza: A vasútügy története. Bp. 1910. 492-503. old. ) Ezért fontosnak tartottuk teljes egészében újraközlését. 157