A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete (MATEOSZ) története II. 142

működésnek a MATEOSZ keretén belül való további kiépítése, mely úgy a tagok üzemének lebonyolításában, mint a közös munkavállalásban példaadó szerepet van hivatva nyújtani a MA TEOSZ tagok összessége részére. Gróf Teleki János a szövetkezet elnöke nagy szeretettel és jóindulattal támogatta a csoportot törekvésében. A 22 m széles és 66 m hosszú garázs építkezési munkálatai május 19-én kezdődtek meg s mintegy 6 hét alatt fejeződnek be". A TEFA elnöke Bleyer Andor volt. A Közlöny e számában egy másik építkezésről is hírt adott, miszerint a MATEOSZ központja a budai Mészáros u. 19-ből Pestre, a Baross u 76-ba költözik. Telekiek a jelzett ingatlant megvették, a rajta álló' épületet átépítették, kibővítették. A Közlöny júliusi száma már e rövidhírt közölte: „A MATEOSZ Mészáros u. 19 szám alatti helyiségeiből, július 24-én átköltözött VIII., Baross u 76. szám alatti székházába. Ugyancsak a székházba költözött át a Hunyadi téri budapesti körzeti vezetőség és fuvarvállaló iroda. Kérjük tagjainkat, hogy minden ügyes bajos dolgaikkal a Baross utcai székházban működő megfelelő osztályhoz forduljanak". A 90000.-P készpénzért vásárolt ingatlannal, továbbá a MATEOSZ példa nélküli fejlődésével, történetével szinte valamennyi napilap foglalkozott. Emlékeztették olvasóikat arra, hogy 1933 február 10-én az Abbázia kávéház különtermében határozták el az autófuvarozók érdekvédelmi szervezet létrehozását, s ezen belül az árufuvarozók egyesületének megszervezését (lásd a Közlekedési Múzeum XIII. Évkönyvét). A kis csapat élére gróf Teleki János oki. gépészmérnök állt aki páratlan aktivitással fogott munkához és létrehozta a KÖGE Közhasználatú Gépjárművállalatok Országos Egyesületét, majd néhány hónappal később a MATEOSZ Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezetét, végül mindkettőnek elnöke lett. Kiváló munkatársakkal vette körül magát, akik szakterületük legjobbjai közé tartoztak. A MATEOSZ összefogta az ország teherautó-fuvarozóit, támogatásukkal szerződést kötött a MÁV-val, amelynek következtében minimálisra csökkent a MÁV és az autófuvarozók közötti feszültség. A kiegyezés nyomán a két tábor segítette egymás munkáját ennek köszönhetően a csőd szélére sodródott autófuvarozók átvészelték a gazdasági válságot. Aki belépett a szövetkezetbe gazdaságilag megerősödött, teherautóját újra cserélte. A MATEOSZ egyik fő törekvése, hogy azokat a területeket is bekapcsolja az áruforgalomba, a kereskedelembe, amelyek, áruinak értékesítése eddig megoldatlan volt. Fejlődésre serkentette a tanyavilágot, a menetrendszerűen megjelenő teherautói összeszedték az elszegényedett tanyasiak termékeit, a primőröket a városokba, esetleg külföldre, a tartós élelmiszereket vasútra szállították. A szövetkezet az átgondolt, tervszerű munkájának köszönhetően oly mértékben gyarapodott, hogy az országosan kiépített hálózatot szüntelenül fejleszthette, kirendeltségeinek számát folytonosan növelte. Gyarapodásának ékes példája az új székházának létesítése volt. A Baross utcai székházba költözése augusztus elejével fejeződött be. A háromemeletes épület első emeletén a kereskedelmi és a műszaki osztály, a másodikon az elnök, az elnöki osztály, a vezérigazgató, valamint a titkárság kapott helyet, a harmadikon a jogügyi- és hitelosztály, a könyvelés, továbbá a KÖGE működött. A tanácstermet az újonnan felépített földszinti részen helyezték el. Az építést az átalakítást dr. Hegedűs Vilmos vezette. A szövetkezet vezetősége állandóan küzdött a benzinkutasokkal az üzemanyag kedvezményes vétele érdekében. Azok a forgalmazók, akik a gazdasági válság idején még csalogatták a nagyfogyasztókat, így a MATEOSZ-t is, a szűkös idők elmúltával sorra mondták vissza megállapodásaikat. Budapesten a kutak viszonylag sűrűn behálózták a várost, ám vidéken, ha a közeli kutas visszamondta a kb. 8 %-os kedvezményt, a teherautósnak olykor 40-50 km-es többletutat kellett megtenni ahhoz, hogy tankját teletölthesse motalkóval (20% alkohol 80% benzin). Az üreskilométerek számának növekedése rontotta a fuvarozó üzleti eredményeit. A vidékiek csupán ott voltak kedvező helyzetben, ahol már kiépültek a szövetkezet műszaki bázisai, mert valamennyi bázison kedvezménnyel szolgálták ki a tagokat, ugyanis Telekiek a finomítókból nagykereskedelmi áron vették az üzemanyagot. A TEFA felépültével, a tulajdonosok, azonnal felvették a kapcsolatot az 149