A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A magyar közlekedés nagyjai érmeken és plaketteken 99

építése, törpeerőművek tervezése, a Vaskapu vízerejének kiaknázására készített tervezet - kiter­jedt szakirodalmi tevékenységet is folytatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben háromfokozatú kitüntetést alapított Bánki­emlékérem néven. Ebből egy éremmel, az első fokozattal rendelkezik a Közlekedési Múzeum. Az előlapon a mérnők jobb oldali portréja látható, a körfelirat pedig a következő: GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET BÁNKI DONÁT EMLÉKÉREM 1955. A hátlapon babér- és tölgy­fakoszorú között GTE háromszögben, tehát az egyesület emblémája, fölötte: EGYESÜLETÜNKBEN KIFEJTETT / KIEMELKEDŐ TEVÉKENYSÉGÉÉRT felirat, és végül legfelül utólagos bevéséssel a díjat kapó neve: DR. GILLEMOT LÁSZLÓ 1975. Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) Bécsben tanult, gépészmérnöki diplomát szerzett. Elektrotechniká­val fogalakozott. Dolgozott a MÁV Gépgyárban és Ganzban egyaránt. Az MTA tagjai sorába válasz­totta. 1885-ben Déri Miksával és Zipernovszky Károllyal alkotja meg a transzformátort. Számos egyéb eredmény is fűződik a nevéhez, többek között tökéletesítette a villamos mozdonyok fázis­váltóját. Egy róla készült nagyméretű, téglaalakú plakett található a Közlekedési Múzeumban. A felszínt szinte teljes egészében egy szemüveges, sofőrsapkát viselő férfi tölti ki, kezével egy autó kormánykerekét fogja. A kormányrúdon a 464 szám látható. A plakett alsó csíkjában egy teljes autó körvonalai láthatók, amelyben három személy ül egymás mögött. A felső sarokban az 1910 év­szám olvasható. A plakett Berán Lajos munkája. Egy viszonylag újabb keletű érem is készült a mérnökről. BLÁTHY felirattal egy félportré látha­tó az előlapon, a hátlapon pedig a transzformátor stilizált ábrája, oldalt 1985, alul pedig TRANSELEKTRO felirat. Tolnay Kornél (1865-1936) mérnökként a német vasutaknál, majd fiumei kikötő építésén dolgozott. Ezután a vasútnál különböző, egyre magasabb beosztásban tevékenykedett, és 1914-től 1918-ig a MÁV elnök igazgatója volt. 9 Beck Ö. Fülöp 9 Apja, Tolnai Lajos szintén a MÁV elnök igazgatója volt 1872-1886 között. készítette azt az érmet, amelynek előlapján egy balra néző, bajuszos férfi portréját látjuk, DUNASZENTGYÖRGYI TOLNAY KORNÉL 1935 körfelirattal. Hátoldalon férfialak, egyik lába szárnyaskeréken, a másikat hátra lendíti, karjában gőzmozdony és vasúti kocsi. Mellette munkásalak kalapáccsal. Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök, a vasút-villamosítás úttörője, az MTA levelező tagja. Több helyen folytatott tanulmányokat, a villamosítással nagyon korán kezdett el foglalkoz­ni. A nagyvasúti villamosítás első komoly munká­latai Olaszországban, a Valtellina vasútnál kez­dődtek Kandó terveivel és irányításával 1898-1902 között. Egészen 1915-ig dolgozott Olaszországban és többek között az un. Kandó-mozdonyok gyártá­sa is nevéhez fűződik. 1917-ben korábbi munkahe­lyén a Ganz-gyárban kezdett el ismét dolgozni. A hazai nagyvasúti villamosítás próbaútja a Budapest Nyugati pályaudvar-Alag szakaszon 1923. október 31-én indult. A munka befejezését sajnos Kandó Kálmán nem érhette meg, de tervei szerint készül­tek a pályák villamosítási munkálatai és a villamos mozdonyok is. 10 1936-ban készült egy plakett, amelyen Kandó portréja látható középen, felül négyszögben: MAGYAR / MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ EGYLET, a portré alatt KANDÓ KÁLMÁN 1869-1931. Alul egy fekvő téglalap mező, alatta 1936. A hátlapon: WALDER GYULA A KANDÓ SÍREMLÉK KÉSZÍTŐJÉNEK felirat olvasható. A plakett Berán Lajos munkája. A vasút-villamosítás 50. évfordulójára készült egy kör alakú plakett, szintén Kandó portréjával: KANDÓ KÁLMÁN 1869-1931., bal oldalon villamos mozdony domború ábrája és azl932­1982 évszámok. A Műszaki egyetem éremsorozatában Kandó Kálmán portréja is megtalálható. Az előlapon a mérnök jobb profilja, körben: KÖZLEKEDÉS­MÉRNÖKI KAR KANDÓ KÁLMÁN. A hátla­pon, középen az egyetem központi épülete, kör­10 Az első magyarországi villamosított vasútvonal a Budapest és Komárom között 1932. szeptember 12-én készült el, majd két ével később Hegyeshalomig bővítet­ték. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom